Fodor Pál publikációi

1979

Török várerődítési munkák Magyarországon a XVI–XVII. században. In: Hadtörténelmi Közlemények 26:3 (1979) 375–398.

Abrahamowicz, Zygmunt et alii: Die Türkenkriege in der historischen Forschung. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, 13.) Wien, 1983; p. 132.

Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Studia Agriensia 3. Eger, 1983, 71–86; p. 85. 17. j.

Hegyi Klára: Török közigazgatás és jogszolgáltatás – magyar városi autonómia. In: Történelmi Szemle 28:2 (1985) 227–257; p. 227. 1. j.

Magyarország története 1526–1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. (Magyarország története tíz kötetben III.) Budapest, 1985; III/2, p. 1766.

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon. In: Studia Agriensia 5. Eger, 1985, 229–305; p. 303. 242. j., p. 303. 253. j., p. 305. 314. j.

R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683–1699. Budapest, 1987; p. 178.

Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521–1606). Budapest, Miskolc, 1991; p. 37, p. 38. 36. j., p. 41. 132. j., p. 47. 330. j., p. 48. 367. j.

Dávid Géza: Adalékok a temesvári ejálet 18. századi történetéhez. In: Keletkutatás 1993. ősz, 42–55; p. 43. 8. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273.

Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 311–333; p. 330. 57. j., p. 330. 60. j.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 83. 269. j., p. 118. 420. j.

Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. In: Hadtörténelmi Közlemények 111:2 (1998) 351–383; p. 379. 115. j., p. 380. 123. j.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.

Dávid Géza: Adalékok Szigetvár török kori történetéhez. In: Keletkutatás 2007, 38–47; p. 43. 28. j.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 17. 12. j.

1981

Bauarbeiten der Türken an den Burgen von Ungarn im 16.–17. Jahrhundert. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 35:1 (1981) 55–88.

Kopčan, Vojtech: Ismertetés in Historický Časopis 30:6 (1982) 902–903.

Kopčan, Vojtech: Die osmanische Provinz Nové Zámky (Eyalet-i Uyvār). In: Asian and African Studies 21 (1985) 147–163; p. 154. 33. j., p. 155. 36. j.

Kopčan, Vojtech: The Last Stage of Ottoman Rule in Slovakia. In: Studia Historica Slovaca 15 (1986) 209–240; p. 218. 29. j.

Dávid Géza: Financial Policy in a Hungarian Sanjāq (The Case of Simontornya). In: Between the Danube and the Caucasus. A Collection of Papers ... Ed. by György Kara. Budapest, 1987; 23–29; p. 23. 5. j.

Ortaylı, İlber: The Ottoman Empire at the End of the XVIIth Century. In: Mélange Prof. Robert Mantran. Études réunies et présentées par A. Temimi. Zaghouan, 1988, 179–180; p. 184. 12. j.

Murphey, Rhoads: Ottoman Warfare 1500–1700. London, 1999; p. 218. 29. j.

Özgüven, Burcu: Osmanlı Macaristanı'nda kentler, kaleler. Istanbul, 2001; p. 62. 112. j., p. 176. 336. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002, p. 373.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 331.

Vatin, Nicolas: Un türbe sans maître. Note sur la fondation et la destination du türbe de Soliman-le-Magnifique à Szigetvár. In: Turcica 37 (2005) 9–42; p. 12. 12. j., p. 13. 17. j.

Pálffy Géza: Scorched-earth Tactics in Ottoman Hungary. On a Controversy in Military Theory and Practice on the HabsburgOttoman Frontier. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 61:1–2 (2008) 181–200; p. 189, p. 197.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 391.

Egy szeldzsuk intézmény útja Magyarországra: a dzserehorok. In: Hadtörténelmi Közlemények 28:3 (1981) 354-375.

Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Studia Agriensia 3. Eger, 1983, 71–86; p. 85. 1. j., p. 85. 17. j.

Veinstein, Gilles: Some Views on Provisioning in the Hungarian Campaigns of Sultan Suleyman the Magnificent. In: Osmanistische Studien zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. In Memoriam Vančo Boškov. Hrsg. von Hans Georg Majer. Wiesbaden, 1986, 177–185; p. 185. 44. j.

Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521–1606). Budapest–Miskolc, 1991, p. 37, p. 39. 58. j., p. 39. 70. j., p. 44. 259. j., p. 45. 285. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 274.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1256. 4. j., p. 1272. 118. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 272. 4. j., p. 375.

Szakály Ferenc, Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981, 485 old. Ismertetés in Népszabadság 39:147 (1981) 7.

1982

Claude Cahen, Néhány szó a muszlim világ kereskedelmének hanyatlásáról a középkor végén. In: Világtörténet 4:2 (1982) 91–97. (fordítás franciából)

Claude Cahen, A középkori muszlim kelet gazdaság- és társadalomtörténete. In: Világtörténet 4:4 (1982) 34–52. (fordítás franciából)

Maxim Rodinson, Gazdaságtörténet és a társadalmi osztályok története a muszlim világban. In: Világtörténet 4:2 (1982) 72–90. (fordítás franciából)

1983

Dávid Géza – Fodor Pál: Macaristan Bilimler Akademisi’nde Atatürk’ün 100. doğum yılını anma töreni. In: Belleten 47:188 (1983[1984]) 1229–1231.

Dávid Géza – Fodor Pál: Magyar vonatkozású török államiratok a tizenöt éves háború korából I. In: Hadtörténelmi Közlemények 30:2 (1983) 278–296.

R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. In: Történelmi Szemle 27:1–2 (1984) 67–79; p. 71. 9. j.

Szakály Ferenc: Amikor a bárány a farkassal társalgott ... In: Bocskai István kíséretében a Rákosmezőn. Budapest, 1988, 5–56; p. 52.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 274.

Ivanics Mária: A krími kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest, 1994; p. 221.

Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállakozás. (A tatár csapatok alkalmazásának pénzügyi terhei a tizenötéves háborúban). In: „Nem búcsúzom...” Emlékköny Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994, 29–33; p. 32. 11. j., p. 32. 13. j.

Papp Sándor: Gondolatok Bocskai István szultáni megerősítésének történetéhez. In: „Nem búcsúzom...” Emlékköny Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994, 34–39; p. 37.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok. In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 477. 57. j.

[B.] Szabó János: Vázlat egy ellenségkép történetéről I. A tatárok emlékezete Erdélyben, 1261–1621. In: Aetas 10:1–2 (1995) 5–23; p. 20. 51. j.

Tóth Sándor László: A Kászim-nap és a tizenöt éves háború. In: Hadtörténelmi Közlemények 108:2 (1995) 25–33; p. 28. 26. j.

Papp Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés (telhis) keletkezése. In: Aetas 14:4 (1999) 71–88; p. 73. 10. j., p. 74. 15. j., p. 74. 18. j., p. 77. 31. j., p. 78. 40. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 126. 54. j., p. 374.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. A budai vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 460. 21. j., p. 1065. 7. j.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1032. 83. j.

Dávid Géza – Fodor Pál: Magyar vonatkozású török államiratok a tizenöt éves háború korából II. In: Hadtörténelmi Közlemények 30:3 (1983) 451–467.

Ahmedi elbeszélése mint a korai oszmán történelem forrása. In: Világtörténet 5:2 (1983) 3–18.

Sudár Balázs: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. In: Hadtörténelmi Közlemények 119:4 (2006) 1025–1058; p. 1029. 15. j.

Sudár Balázs: A végítélet könyve. Oszmán elbeszélő költemény a mohácsi csatáról. In: Történelmi Szemle 52:3 (2010) 389–419; p. 391. 9. j.

1984

Ahmedi’s Dasitan as a Source of Early Ottoman History. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:1–2 (1984) 41–54.

Silay, Kemal: Ahmedī’s History of the Ottoman Dynasty. In: Journal of Turkish Studies 16 (1992) 129–200; p. 130. 14. j (idézet).

Silay, Kemal: The Usage and Function of Digressions in Ahmedī’s History of the Ottoman Dynasty. In: Turcica 25 (1993) 143–151; p. 149 (idézet); p. 149. 12. j.

Brummett, Palmira: Ottoman Seapower and Levantine Diplomacy in the Age of Discovery. Albany, 1994; p. 192. 10. j. (idézet), p. 265.

Köhbach, Markus: Die Eroberung von Fülek durch die Osmanen 1554. Eine historisch-quellenkritische Studie zur osmanischen Expansion im östlichen Mitteleuropa. Wien, Köln, Weimar, 1994, p. 447.

Kafadar, Cemal: Between Two Worlds. The Construction of the Ottoman State. Berkeley, Los Angeles, London, 1995, p. 199.

Divitçioğlu, Sencer: Osmanlı beyliğinin kuruluşu. Istanbul, 1996, p. 113.

Panaite, Viorel: Pace, război şi comerţîn Islam: Ţările Române şi dreptul otoman al popoarelor, secolele XV-XVII. Bucureşti, 1997. p. 3. 37. j.

Emecen, Feridun:Egy régi imágó újbóli felfedezése: Oguz hagyomány és Közép-Ázsia ismerete az első oszmán krónikákban. In: Aetas 14: (1999) 19–25; p. 21. 5. j.

Panaite,Viorel: The Ottoman Law of War and Peace. The Ottoman Empire and Tribute Payers. New York, 2000; p. 105. 7. j.

Darling, Linda T.: Contested Territory: Ottoman Holy War in Comparative Context. In: Studia Islamica 91 (2000) 133–163; p. 161, p. 161. 112. j.

Emecen, Feridun: İlk Osmanlılar ve Batı Anadolu beylikler dünyası. Istanbul, 2002, 20032; p. 154. 5. j., p. 213.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002; p. 331.

Lowry, Heath W.: The Nature of the Early Ottoman State. Albany, 2003; p. 11, p. 24, p. 30 (idézet), p. 162, p. 179.

Silay, Kemal: Ahmedī’s History of the Kings of the Ottoman Lineage and Their Holy Raids against the Infidels. (Sources of Oriental Languages and Literatures, 65.) Massachusetts: Harvard University, 2004; p. VII. 2. j.

Kastritsis, Dimitris J.: The Sons of Bayezid. Empire Building and Representation in the Ottoman Civil War of 1402–1413. Leiden, Boston: Brill Academic Publisher, 2007. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 38.) 250 old; p. 36. 86. j.

Kastritsis, Dimitris J.: The Sons of Bayezid. Empire Building and Representation in the Ottoman Civil War of 1402–1413. Leiden, Boston: Brill Academic Publisher, 2007. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 38.); p. 239.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford: Oxford University Press, 2008; p. 262. 53. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford: Oxford University Press, 2008; p. 309.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 338. 18. j.

Andreas Tietze, Mustafa cAli’s Counsel for Sultans of 1581. Part I–II. Wien, 1979–1982, 188, 295 old. Ismertetés in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:1–2 (1984) 231–234.

Christine Woodhead, Taliki-zade’s şehname-i hümayun. A History of the Ottoman Campaign into Hungary 1593–1594. (Islamkundliche Untersuchungen, 82.) Berlin, 1983, 421 old. Ismertetés in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:3 (1984) 428–429.

Dávid Géza, A Simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest, 1982, 342 old. Ismertetés in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:3 (1984) 420–423.

The Way of a Seljuq Institution to Hungary: the cerehor. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:3 (1984) 367–399.

Finkel, Caroline: The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593–1606. Wien, 1988, p. 117, 343. j., p. 340.

Köymen, Mehmet A.: Selçuklu ordusu. In: Belleten 52:202 (1988) 91–99; p. 92. 7. j.

Dankoff, Robert: An Evliya Çelebi Glossary. Cambridge, 1991, p. 2.

Özcan, Abdülkadir: Cerehor. In: Türkiye Diyanet Vakfı Islâm Ansiklopedisi. 7. Istanbul, 1993; p. 393.

Brummett, Palmira: Ottoman Seapower and Levantine Diplomacy in the Age of Discovery. Albany, 1994; p. 214, 6. j.

Dávid Géza: Administration in Ottoman Europe. In: Süleyman the Magnificent and his Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt – Christine Woodhead. London, New York, 1995, 71–90; p. 85. 64. j.

Emecen, Feridun: İlk Osmanlılar ve Batı Anadolu beylikler dünyası. Istanbul, 2002, 20032; p. 213.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.

Türkische Studien in Ungarn. In: Materialia Turcica (Bochum) 10 (1984[1985]) 31–42.

1985

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Fordította Karácson Imre. 2. kiadás. Az előszót és a szómagyarázatokat írta, a jegyzeteket átdolgozta Fodor Pál. Budapest, 1985.

Ágoston Gábor: Muszlim oktatás és nevelés a török hódoltságban: Keletkutatás 1987. tavasz, 47–65; p. 62. 22. j.

Tóth István György: A magyarországi török építkezés forrásaihoz: a kanizsai vár házainak összeírása (1690). In: Zalai Múzeum 2 (1990) 221–230; p. 225. 7. j.

Ágoston Gábor: Párhuzamok és eltérések az oszmán és az európai tüzérség fejlődésében a 15–17. században. In: Történelmi Szemle 34:3–4 (1992) 173–198; p. 187. 73. j.

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 7–28; p. 23. 10.j.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 125. 455. j.

Szakály Ferenc: Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. In: Keletkutatás 1995. tavasz, 23–43; p. 32. 40. j., p. 32. 43. j.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 244.

G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Budapest, 2003; p. 282.

Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék, és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör, 1919-1920. Budapest, 2006; p. 418. 38. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 72. 161. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1460. 1. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 11. 1. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 158.

Hedda Reindl, Männer um Bayezid. Eine prosopographische Studie über die Epoche Sultan Bayezids II (1481–1512). (Islamkundliche Untersuchungen, 75.) Berlin, 1983, XII + 415 old. Ismertetés in Orientalistische Literaturzeitung 80:3 (1985) 276–278.

Néhány adat a török végvári rendszer állapotáról a 17. század középső harmadából. In: Magyar és török végvárak 1663–1684. (Studia Agriensia, 5.) Szerk. Bodó Sándor – Szabó Jolán. Eger, 1985, 165–172.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 100. 54. j., p. 375–376.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 612.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 11. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1985, 265 old; pp. 3–17, 81–108, 235–265.

Ligeti Lajos, A Codex Cumanicus mai kérdései. (Keleti értekezések, 1. Szerkeszti Fodor Pál.) Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1985, 48 old.

1986

A török hadsereg. In: História 8:3–4 (1986) 23–27.

Czigány István: A Habsburg Birodalom megváltozott hadászati helyzete és a végvári katonaság szerepének módosulása. In: Studia Agriensia 9. Eger, 1989, 25–35; p. 33. 13. j.

Czigány István: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. In: Hadtörténelmi Közlemények 102:2 (1989) 151–176; p. 157. 30. j.

Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Budapest, 1992; p. 154.

Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 311–333; p. 328. 25. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273.

Bir nasihat–nâme olarak Kavânîn-i Yeniçeriyân. In: V. Milletlerarası Türkoloji Kongresi. Tebliğler. III. Türk tarihi, cilt l. Istanbul, 1986, 217–224.

Öztürk, Yaşar Nuri: Tarihi boyunca Bektaşilik. 4. Ankara, 1990; p. 94.

Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 137–166; p. 138. 13. j.

Özdemir, Serdar: Osmanlı devletinde devşirme sistemi. İstanbul, Rağbet, 2008, 275 old.; p. 271.

Hogyan látták a törökök Buda ostromát? In: Élet és Tudomány 35 (1986): VIII. 29., 1093.

Keleti értekezések. In: Könyvvilág 31:3 (1986) 7. [Egy új könyvsorozat elé]

Muzulmán hadvezérek (Sejtán Ibrahim, aki hiányzott Budáról – Abdurrahman, aki a várat védte). In: História 8:3–4 (1986) 55–59.

Matuz, Josef: Wesir Abdurrahman Abdi Pascha, der letzte Ofner Beglerbeg (Versuch einer Vita). In: Acta Historica 33:2–4 (1987 [1990]) 341–350; p. 341. 1. j.

Rasid „hivatalos” török krónikája Budavár elvesztéséről. In: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította Szakály Ferenc. Budapest, 1986, 445–447. (fordítás)

State and Society, Crisis and Reform, in the 15th–17th Century Ottoman Mirror for Princes. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 40:2–3 (1986) 217–240.

Howard, Douglas A.: Ottoman Historiography and the Literature of “Decline” of the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Journal of Asian History 22:1 (1988) 52–77; p. 53. 3. j., p. 55. 6. j.

Schmidt, Jan: Pure Water for Thirsty Muslims: A Study of Mustafā ‘Ālī of Gallipoli’s Künhü l-ahbār. Leiden, 1991; p. 193. 681. j., p. 423.

Schaendlinger, A.Cornelius: Reformtraktate und -vorschläge im Osmanischen Reich im 17.–18. Jahrhundert. In: Festgabe an Josef Matuz. Osmanistik – Turkologie – Diplomatik. Hrsg. von Christa Fragner und Klaus Schwarz. Berlin, 1992, 239–253; p. 240. 3. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 273.

Aksan, Virginia: An Ottoman Statesman in War and Peace. Ahmed Resmi Efendi 1700–1783. Leiden, New York, Köln, 1995, p. 185. 45. j., p. 186. 47. j., p. 232.

Römer Claudia: Osmanische Festungsbesatzungen in Ungarn zur Zeit Murads III. Dargestellt anhand von Petitionen zur Stellenvergabe. Wien, 1995; p. 9. 6. j.

Woodhead, Christine: Perspectives on Süleyman. In: Süleyman the Magnificent and His Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt and Christine Woodhead. London, New York, 1995, 164–190; p. 172. 28. j.

Yüksel, Hasan – Delice, H. İbrahim (Dr.) – Aksoyak, İ. Hakkı: Eski Anadolu Türkçesine ilişkin bir metin ‘İslami’nin Mesnevisi’.Sivas, 1996.

Herzog, Christoph: Geschichte und Ideologie: Mehmed Murad und Celal Nuri über die historischen Ursachen des osmanischen Niedergangs. (Islamkundliche Untersuchungen, 199.) Berlin, 1996; p. 7.

Howard, Douglas A.: Ottoman Administration and the Timar System: Suret-i Kanunname-i Osmani Beray-i Timar Daden. In: Journal of Turkish Studies 20 (1996) 46–124; p. 50. 22. j.

Darling, Linda T.: Revenue-Raising and Legitimacy. Tax Collection and Finance Administration in the Ottoman Empire 1560–1660. Leiden, New York, Köln, 1996; p. 177. 40. j., p. 287. 13. j., p. 288. 23. j.

Adanır, Fikret: Der Zerfall des osmanischen Reiches. In: Das Ende der Weltreiche. Von den Persern bis zur Sowjetunion. Hrsg. von Alexander Demandt. München, 1997, 108–128, 242–251; p. 147. 43. j.

Öz, Mehmet: Osmanlı'da çözülme ve gelenekçi yorumcuları: XVI. yüzyıldan XVIII. yüzyıl başlarına. Istanbul, 1997; p. 13.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465.

Adanır, Fikret: Justin McCarthy: The Ottoman Turks. An Introductory History to 1923. London, New York, 1997. [ismertetés] In: Südost-Forschungen 59–60 (2000–2001) 686–689; p. 689. 5. j.

Hagen, Gottfried, Ein osmanischer Geograph bei der Arbeit. Entstehung und Gedankenwelt von Kātib Celebis Ğihannümā. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkenvölker, 4.) Berlin, 2003; p. 63, p. 439.

Dale, Stephen Frederic: The Garden of the Eight Paradises: Bābur and the Culture of Empire in Central Asia, Afghanistan and India (1483–1530). (Brill’s Inner Asian Library, 10.) Leiden, 2004; p. 162. 93. j.

Salzmann, Ariel: Tocqueville in the Ottoman Empire. Rival Paths to the Modern State. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 28.) Leiden, Boston, 2004; p. 213.

Hagen, Gottfried: Legitimacy and World Order. In: Legitimizing the Order. The Ottoman Rhetoric of State Power. (The Ottoman Empire and ist Heritage. Politics, Society and Economy, 34.) Ed. by Hakan T. Karateke – Maurus Reinkowski. Leiden, Boston, Köln, 2005, 55–83; p. 79. 106. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 583. 111. j., p. 585. 134. j., p. 585. 136. j., p. 587. 55. j.

Clayer, Nathalie: Quand hagiographie se fait l’écho de dérèglements socio-politiques: Le menâkıbnâme de Müniri Belgrâdî. In: Syncrétismes et hérésies dans l’Orient seljoukide et ottoman (XIVe-XVIIIe siècles): actes du colloque du collège de France, octobre 2001. (Collection Turcica, 9.) Sous la direction de Gilles Veinstein. Paris, 2005, 363–382; p. 380. 31. j.

Börekçi, Günhan: A Contribution to the Military Revolution Debate: The Janissaries Use of Volley Fire during the Long Ottoman-Habsburg War of 1593–1606 and the Problem of Origins. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 59: 4 (2006) 407–438; p. 436.

Findley, Carter Vaugh: Political Culture and the Great Households. In: The Cambridge History of Turkey. Volume 3: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. Ed. by Suraiya Faroqhi. Cambridge, 2006, 65–80; p. 73. 27. j.

Adanır, Fikret: Semi-autonomous Provincial Forces in the Balkans and Anatolia. In: The Cambridge History of Turkey. Volume 3: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. Ed. by Suraiya N. Faroqhi. Cambridge, 2006, 157–185; p. 165–166. 36. j.

Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 137–166; p. 148. 64. j.

Niyazioğlu, Ali: On altıncı yüzyıl sonunda Osmanlı’da kadılık kabusu ve Nihânî’nin rüyası. In: Journal of Turkish Studies 31:2 (2007) 133–143; p. 138. 15. j., p. 142.

Andrea, Bernadette: Women and Islam in Early Modern English Literature. Cambridge, 2007; p. 137. 12. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, 2008; p. 266. 10. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, 2008; p. 309. (az MTM-ben talán rosszul, 264. p. szerepel)

Hamadeh, Shirine: The City’s Pleasures: Istanbul in the Eighteenth Century. Seattle,2008; p. 246. 4. j.

Sariyannis, Marinos: Ottoman Critics of Society and State, Fifteenth to Early Eighteenth Centuries: Toward a Corpus for the Study of Ottoman Political Thought. In: Archivum Ottomanicum 25 (2008) 127–150; p. 127. 1. j.

Sariyannis, Marinos: Ottoman Critics of Society and State, Fifteenth to Early Eighteenth Centuries: Toward a Corpus for the Study of Ottoman Political Thought. In: Archivum Ottomanicum 25 (2008) 127–150; p. 140. 63. j.

Sariyannis, Marinos: Ottoman Critics of Society and State, Fifteenth to Early Eighteenth Centuries: Toward a Corpus for the Study of Ottoman Political Thought. In: Archivum Ottomanicum 25 (2008) 127–150; p. 143. 74. j.

Woodhead, Christine: Consolidating the Empire: New Views on Ottoman History, 1453–1839. In: The English Historical Review 123:503 (2008) 973–987; p. 982. 9. j.

Tezcan, Baki: The Second Ottoman Empire. Political and Social Transformation in the Early Modern World. Cambridge: Cambridge University Press, 2010; p. 256.

Kristić, Tijana: Contested Conversion to Islam. Narratives of Religious Change in the Early Modern Ottoman Empire. Stanford, California: Stanford University Press, 2011; p. 231.

Szilahtár Mehmed török krónikás visszatekintése 1986 eseményeire. In: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította Szakály Ferenc. Budapest, 1986, 413–436. (fordítás)

Hóvári János: A török–magyar erőviszonyok 1686-ban. In: A siklósi vár és múzeumbaráti kör tudományos emlékülése Siklóson. 1986. okt. 30-án. Siklós, 1987, p. 56. 15. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 12. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1986, 205 old.; pp. 3–16, 60–125, 138–153, 159–170, 176–179, 181–205.

V. Nemzetközi Turkológiai Kongresszus, Isztambul 1985. In: Keletkutatás 1986. tavasz, 106–110.

Vámbéry Ármin emlékezete. (Keleti értekezések, 2. Szerkeszti Fodor Pál.) Írta Hazai György, Kakuk Zsuzsa és Vásáry István. A Vámbéry bibliográfiát összeállította Carla Coco. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1986, 52 old.

1987

Magyarország és Bécs az oszmán hódító ideológiában (egy 17. századi török elbeszélő forrás tükrében). In: Keletkutatás 1987. tavasz, 20–38.

Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállakozás. (A tatár csapatok alkalmazásának pénzügyi terhei a tizenötéves háborúban). In: „Nem búcsúzom...” Emlékköny Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994, 29–33; p. 31. 1. j.

Nyitrai István: The Third Period of the Ottoman–Safavid Conflict: Struggle of Political Ideologies (1555–1578). In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002] 2003, 161–175; p. 169. 48. j., p. 172. 61.j., p. 172. 62. j.

Sudár Balázs: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. In: Hadtörténelmi Közlemények 119:4 (2006) 1025–1058; p. 1029. 15. j.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. In: Pécsi Szemle 10. évf. (2007.) p. 14–27; p. 14. 1. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 13. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1987, 250 old.; pp. 3–18, 112–181, 189–203, 216–250.

Vásáry István, Az Arany Horda kancelláriája. (Keleti értekezések, 3. Szerkeszti Fodor Pál.) Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1987, 86 old.

1988

Állam és társadalom, válság és reform a 15–17. századi oszmán fejedelmi tükrökben. In: Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes. Budapest, 1988, 128–153.

R. Várkonyi Ágnes: Török–magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben. In: Studia Agriensia 5. Eger, 1985, 7–19; p. 18. 2. j (kéziratként hivatkozza)

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 115. 17. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. In: Levéltári Szemle 52:4 (2002) 40–50; p. 40. 1. j., p. 40. 2. j.

Hadnagy Szabolcs – Papp Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején, 1601. In: Aetas 18:2 (2003) 118–153; p. 122. 33. j.

Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682–1684-ben. (História Könyvtár, Monográfiák, 23.) Budapest, 2007; p. 264.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 141. 2. j., p. 146. 32. j., p. 149. 54. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 14. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1988, 257 old.; pp. 3–17, 104–194, 203–217, 224–257.

1989

A janicsárok törvényei (1606). I. Török kéziratokból fordította, a bevezetőt írta, a mutatót és a szómagyarázatokat készítette Fodor Pál. (Török–magyar hadtör­ténelmi emlékek. Elbeszélő kútfők, l. Szerk. Ágoston Gábor és Fodor Pál.) Budapest, MTA Orientalisztikai Munkaközössége, 1989, XX + 126 old.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993, 235–285; p. 274.

Ivanics Mária: A krími kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest, 1994; p. 222.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 479. 71. j., p. 480. 72. j.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 96. 333. j.

Szakály Ferenc: Az iszlám északkeleti védőbástyája. In: História 1995/1, 7–11; p. 9.

B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. In: Majestas 4 (1996) 85105; p. 93. 35. j.

Németh István: „Ugyan ott Jenőnél Ur Barcsai Akos fejedelemmé téteték” (ismeretlen magyar nyelvű forrás Barcsay Ákos török követjárásáról): In: Keletkutatás 1996. tavasz, 57–80; p. 74. 101. j.

Sudár Balázs: Trombita, rézdob, tárogató... A török hadizene és Magyarország. Enying, 1996; p. 159.

Pach Zsigmond Pál: Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vám­naplókban a 16. század derekán. In: Történelmi Szemle 39:1 (1997) 1–19; p. 3. 12. j., p. 5. 23. j.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 244.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 474. 127. j., II. p. 623. 195. j.

Ágoston Gábor: Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge, 2005; p. 22–23. 28. j., p. 24. 36. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006; p. 158. 83. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 117. 28. j., p. 141. 101. j., p. 141. 102. j., p. 147. 135. j., p. 376.

Ágoston, Gábor: „The Most Powerful” Empire: Flexibility and Military Might. In: Empires and Superpowers. Their Rise and Fall. Ed. by Geroge Zimmar – David Hicks. Washington, D.C., Georgetown University, 2002, 127–166. p. 163. 41. j.

A török hódítók és a királysírok. In: História 11:3 (1989) 23–27.

Molnár Antal: A Szent Jobb és Raguza. In: Turul 76:1–2 (2003) 7–11; p. 11. 25. j.

Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katolikus művelődés történetéből. Budapest: Balassi Kiadó, 2008; p. 248.

Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 40–49; p. 48. 30. j.

Anton C. Schaendlinger, Die Schreiben Süleymans des Prächtigen an Vasallen, Militärbeamte, Beamte und Richter. Transkriptionen und Übersetzungen – Faksimile. Unter Mitarbeit von Claudia Römer. Wien, 1986, 84 old. + hasonmások. Ismertetés in Keletkutatás 1989. ősz, 97–99.

Ecsedy Ildikó – Fodor Pál: Az orientalisztika jelene és jövője. Az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének konferenciája, 1989. május, Budapest. In: Keletkutatás 1989. ősz, 103–113.

Karácson Imre (születésének 125. évfordulóján). In: Keletkutatás 1989. tavasz, 109–114.

Ivanics Mária, Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Budapest: L’Harmattan, 2009, p. 171–203; p. 171. 4. j.

Ivanics Mária, Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Budapest: L’Harmattan, 2009, p. 171–203; p. 172. 9. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 15. Hrsg. von Georg Hazai – Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1989, 205 old.; pp. 3–15, 147–149, 172–177, 181–205.

Ungarn und Wien in der osmanischen Eroberungsideologie (im Spiegel der Târîh-i Beç krâlı, 17. Jahrhundert). In: Journal of Turkish Studies (Cambridge, Mass.) 13 (1989) 81–98.

Kopčan, Vojtech: Ismertetés in Historický Časopis 39:1 (1991) 102.

Feneşan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei. Bucureşti, 1997; p. 35. 54. j.

Panaite, Viorel: Pace, război şi comerţîn Islam: Ţările Române şi dreptul otoman al popoarelor, secolele XV–XVII. Bucureşti, 1997. p. 97. 14. j.

Yerasimos, Stéphane: De l’arbre à la pomme: la généalogie d’un thème apocalyptique. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999, 153–192; p. 179. 63. j.

Dávid Géza: The mühimme defteri as a Source for Ottoman–Habsburg Rivalry in the Sixteenth Century. In: Archivum Ottomanicum 20 (2002) 167–209; p. 190. 107. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford: Oxford University Press, 2008; p. 264. 25. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford: Oxford University Press, 2008; p. 309.

1990

Evlia Cselebi útleírásai. In: Keletkutatás 1990. ősz, 37–55.

Ágoston Gábor: Török lőportermelés Budán a 16. században. In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerk. E. Kovács Péter – Kalmár János – V. Molnár László. Budapest, 1991, 85–97; p. 95. 15. j.

Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle 45:3–4 (2003[2004]) 213–263; p. 217. 17. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 72. 161. j., p. 376.

Iván László, A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád, 2004; p. 106. 11. j.

Iván László, A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád, 2004; p. 229.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. In: Pécsi Szemle 10. évf. (2007.) p. 14–27; p. 14. 4. j.

Ivanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Budapest: L’Harmattan, 2009, p. 171–203; p. 171. 1. j.

Ivanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Budapest: L’Harmattan, 2009, p. 171–203; p. 171. 5. j.

Ivanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Budapest: L’Harmattan, 2009, p. 171–203; p. 172. 9. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 11. 1. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 28. 22. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 158.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 16. Hrsg. von Georg Hazai – Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1990, 216 old.; pp. 3–216.

1991

Magyarország és a török hódítás. Budapest, Argumentum, 1991, 181 old.

Bóka Éva: Ismertetés in Südost-Forschungen 52 (1993) 359–360.

Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Budapest, 1992; p. 155.

Dávid Géza: Administrative Strategies in Western Hungary. In: Studies in Ottoman History in Honour of Prof. V. L. Ménage. Ed. by. C. Heywood and C. Imber. Istanbul, 1994, 31–43; p. 31. 3. j.

R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas – Hungarica varietas. Tanulmányok. Budapest, 1994; p. 21. 45. j., p. 241.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 21. 18. j., p. 81. 262. j., p. 98. 343. j.

Lele József: Szempontok Szulejmán szultán 1541. évi magyarországi döntéseihez. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995, 337–349; szinte minden oldalon, többször.

Szakály Ferenc: Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. In: Keletkutatás 1995. tavasz, 23–43; p. 33. 44. j.

Szakály Ferenc: Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Budapest, 1995; p. 135.

Erdélyi Gabriella: Hieronim Lasky konstantinápolyi jelentése egy Ferdinánd-párti főúr tollán (Megjegyzések a sztambuli tárgyalások [1527–1528] történetéhez). In: Fons 3 (1996) 311–334; p. 324. 54. j., p. 326. 62. j.

Hazai György: Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája. A Tarih-i Ungurusz és kritikája. Budapest, 1996; p. 212.

Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz). In: Történelmi Szemle 38:2–3 (1996) 163–217; p. 163. 2. j.

Pálffy Géza: Védelmi övezetek a Tiszától keletre a 16. században. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996, 209–227; p. 213. 16. j.

Szakály Ferenc: Pannonhalma a török időkben. In: Mons Sacer 996–1996. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996, 13–24; p. 22. 21. j.

Pálffy Géza: A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes–Maros vidékén a XVI. század elejétől a XVIII. század közepéig. In: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. (A Makói Múzeum füzetei, 91.) Szerk. Halmágyi Pál. Makó 1998, 16–28; p. 28.

Buza János: A török kori Magyarország gazdaságtörténete. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest, 1998, p. 153.

Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. In: Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 331–367; p. 332. 1. j.

Papp Sándor: Die diplomatischen Bemühungen der Habsburger um Siebenbürgen in den Jahren 1551–1552. In: Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 89 (1999) 109–133; p. 110. 2. j.

Perjés Géza: Seregszemle. Hadtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 1999; p. 300.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 219.

Tóth Sándor László: Vilájetek a hódoltságban. In: Acta Historica 109 (1999) 63–80; p. 64. 5. j., p. 64. 6. j.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 246.

Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000; p. 258.

Pálffy Géza (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2000; p. 185.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465.

Varga J. János: I. Rákóczi György és az „Orta Madzsar”. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lórántffy Zsuzsanna. II. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000, 247–258; p. 248. 7. j., p. 248. 10. j., p. 249. 13. j., p. 256. 35. j., p. 258. 43. j.

Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 486–501; p. 486. 2. j., p. 486–501.

Ágoston Gábor: Törzsterület és végvidék: berendezkedési stratégiák és centralizációs korlátok a 16–17. századi Oszmán Birodalomban. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza –Tóth István György. Budapest, 2002, 29–49; p. 40. 23. j.

Kruppa Tamás (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. II. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig (1538–1571). II–V. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2002; p. 349.

Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552–1556. Budapest, 2002; p. 21. 29. j., p. 23. 30. j., p. 24. 32. j.

Varga J. János: Az „Orta Madzsar” szerepe Perényi Pétertől Thököly Imréig. A nyugati irányú török hódítás metodikájához. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 415–422; p. 415. 7. j., p. 416. 10. j., p. 416. 13. j., p. 419. 22. j., p. 421. 34. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61–76; p. 75. 6. j., p. 76. 28. j.

Ágoston Gábor: A Flexible Empire: Authority and its Limits on the Ottoman Frontiers. In: International Journal of Turkish Studies 9:1–2 (2003) 15–31; p. 23. 20. j.

Oborni Teréz: Az Erdélyi Fejedelemség hadtörténete. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 93–108; p. 107. 2. j.

Pálffy Géza: A törökellenes határvédelmi rendszer a 16–17. században. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 77–92; p. 89. 3. j.

Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 73–87; p. 73. 3. j., p. 74. 7. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; passim és p. 291.

Varga J. János: Die Rolle des „Orta Madschars” von Péter Perényi bis Emmerich Thököly. Zur Methode der türkischen Eroberungen Richtung Westen. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis. II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszéke: Pécs, 2003, 109–117; p. 110. 7. j., p. 110. 10. j., p. 117. 34. j.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 3. 3. j., p. 14. 30. j., p. 15. 33. j.

Oborni Teréz: Tartományból ország: erdélyi változások a 16. század első felében. In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 165–178; p. 173. 34. j.

Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 37–90; p. 74. 163. j., p. 85. 194. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 461. 78. j., II. p. 598. 102. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.

Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 493–518; p. 508. 66. j.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 210. 3. j., p. 223. 30. j., p. 224. 33. j.

G. Etényi Nóra – Horn Ildikó – Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Budapest, 2006; p. 231.

Varga Szabolcs: A vár és mezőváros története 1526 és 1566 között. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 45–91; p. 54. 91. j., p. 55. 94. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 620.

B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006; p. 53. 22. j.

Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Budapest, 2007; p. 153. 14. j., p. 153. 18. j.

Pálffy Géza: A magyar királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában. In: Századok 141:5 (2007) 1075–1120; p. 1082. 21. j.

Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682–1684-ben. (História Könyvtár, Monográfiák, 23.) Budapest, 2007; p. 159. 103. j., p. 159. 104. j., p. 159. 105. j., p. 162. 115. j., p. 179. 183. j., p. 183. 204. j., p. 184, p. 184. 209. j., p. 184. 212. j., p. 185, p. 185. 213. j., p. 228., 170. j., p. 264.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2008, 187–197; p. 194. 14. j.

Péter Katalin: A Dunamelléki Református Egyházkerület a Türelmi Rendeletig. In: Kálvin hagyománya: Református kulturális örökség a Duna mentén. Budapesti Történeti Múzeum. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2009, 28–32; p. 32.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 40. 30. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 41. 36. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 63. 70. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 66. 88. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 67. 94. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 454.

Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 40–49; p. 46. 3. j.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1017. 10. j.

Szebelédi Zsolt: Egy vérzivataros évszázad krónikája. In: Somogyi Ambrus, História magyar- és Erdélyország dolgairól. Az 1490-es évtől 1606-ig. 3-4. könyv. Máriabesnyő, Attraktor, 2013, 259 –275; p. 274. 5. j.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 103.

Oborni Teréz: Between Vienna and Constantinople: Notes on the Legal Status of the Principality of Transylvania. In: The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. by Gábor Kármán and Lovro Kunčević. Leiden, Boston, Brill, 2013, 67–89; p. 67. 2. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 12. 8. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 128. 443. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 141. 13. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 141. 14. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 141. 25. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 167. 330. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 167. 342. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 167. 351. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 180. 607. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 180. 610. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 181. 620. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 181. 622. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 181. 623. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 182. 628. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 182. 637. j.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 45. 74. j.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 64. 102. j.

Varga Szabolcs: Katalin király és a török szultán: Mérlegen Szapolyai János árulásai. In: Korunk (Kolozsvár) 3:11 (2014) 5–12; p. 12. 26. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: a Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p. p. 98. 324. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: a Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p. p. 134.

Ágoston Gábor: Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. köt. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 59–73; p. 59. 1. j.

Ágoston Gábor: Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. köt. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 59–73; p. 67. 26. j.

Varga Szabolcs: Devictus vincit: A Magyar Királyság sorsfordulói a közép- és kora újkor határán (1439-1566) In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1030–1040; p. 1040.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 232. 215. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 258. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 259. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 260. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 261. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 263. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 265. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 266. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 267. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 233. 268. j.

B. Szabó János: Kinek példa – kinek tanulság. Szigetvár első oszmán-török ostroma és az 1555-1556. évi dél-dunántúli hadjáratok. In: Egy elfeledett ostrom emlékezete: Szigetvár, 1556. A kötetet összeállította és a jegyzeteket készítette Kasza Péter. … Szerkesztette Fodor Pál. Budapest: MTA BTK, 2016, 27–50; p. 31. 15. j.

„Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Szerkesztette Farkas Gábor Farkas –Szebelédi Zsolt – Varga Bernadett. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 336 p.; p. 258.

Ottoman Policy towards Hungary, 1520–1541. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 45:2–3 (1991) 271–345.

Kafadar, Cemal: The Ottomans and Europe. In: Handbook of European History 1400–1600: Late Middle Ages, Renaissance, and Reformation. Vol. 1. Structures and Assertions. Ed. by Thomas A. Brady Jr., – Heiko A. Oberman – James D. Tracy. Leiden, 1994, 589–635; p. 633.

Dávid Géza: Administration in Ottoman Europe. In: Süleyman the Magnificent and his Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt – Christine Woodhead. London, New York, 1995, 71–90; p. 79. 37. j.

Szakály Ferenc: Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Budapest, 1995, p. 135.

B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. In: Majestas 4 (1996) 85–105; p. 98. 49. j.

Feneşan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei. Bucureşti, 1997; p. 18. 2. j., p. 19. 5. j., p. 19. 6. j., p. 22. 11., p. 22. 13. j., p. 25. 20. j., p. 25. 21. j., p. 27. 28. j., p. 27. 29. j., p. 28. 30. j., p. 28. 34. j., p. 30. 38. j., p. 32. 46. j., p. 32. 47. j., p. 34. 49. j., p. 34. 50. j., p. 36. 59. j. p. 38. 64. j., p. 39. 1. j., p. 41. 6. j., p. 42. 10. j., p. 44. 20. j., p. 48. 31. j., p. 48. 34. j. stb.

Ágoston Gábor: Habsburgs and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power. The Turkish Studies Association Bulletin 22:1 (1998) 126-141; p. 127. 2. j.

DeVries, Kelly: The Lack of a Western European Military Response to the Ottoman Invasions of Eastern Europe from Nocopolis (1396) to Mohács (1526). In: The Journal of Military History 63:3 (1999) 539–559; p. 558. 77. j.

Emecen, Feridun M.: XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. Istanbul, 19992, 69–77; p. 73. 24. j., p. 74. 29. j.

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 669.

Panaite,Viorel: The Ottoman Law of War and Peace. The Ottoman Empire and Tribute Payers. New York, 2000; p. 193, 123. j., p. 193. 125. j., p. 364. 33. j., p. 405. 86. j.

Murphey, Rhoads: Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayed Reaction to Charles V’s Universalist Vision. In: Journal of Early Modern History 5:3 (2001) 197–221; p. 198. 2. j., p. 214. 19. j.

Fotić, Aleksandar: Yahyapaşa-oğlu Mehmed Pasha’s evkaf in Belgrade. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 54:4 (2001) 437–452; p. 441, 6. j., p. 451.

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király – László Veszprémy. New York, 2002, 85–109; p. 108. 3. j.

B. Szabó János Erdősi Péter: Ceremonies Marking the Transfer of Power in the Principality of Transylvania in East European Context. In: Majestas 11 (2003) 111160; p. 114. 3. j., p. 132. 44. j.

Oborni Teréz: The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transylvanian Principality. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszékének történeti közleményei. Pécs, 2003, 101–107; p. 107.

Feneşan, Cristina: Cultura otomana a vilayetului Timişara (1552–1716). Timişoara, 2004; p. 29. 9. j., p. 29. 11. j.

Pauser, Josef – Scheutz, Martin – Winkelbauer, Thomas: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18. Jahrhundert): ein exemplarisches Handbuch. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 44.) München, 2004; p. 183.

Fichtner, Paula Sutter: Aber doch eine Friede: Ferdinand I., Ungarn und die Hohe Pforte. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 236–247; p. 236. 4. j., p. 241. 19. j., p. 245., 38. j., p. 245. 39. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 581. 27. j., p. 581. 30. j., p. 581. 32. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619. 

Lellouch, Benjamin: Les Ottomans en Égypte. Historiens et conquérants au XVIe siècle. (Collection turcica, 11.) Leuven, 2006; p. 66. 331. j.

Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of OttomanHabsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 75103; p. 83, 24. j.

Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007, 185–198; p. 196. 4. j.

Borromeo, Elisabetta: Voyageurs occidentaux dans l'Empire ottoman (1600-1644)‎. Volume I. Paris–Istanbul, 2007; p. 206. 53. j.

Fichtner, Paula Sutter: Terror and Toleration: The Habsburg Empire Confronts Islam, 1526–1850. London: Reaktion Books, 2008; p. 177, p. 178. 21. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford: Oxford University Press, 2008; p. 291. 57. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford: Oxford University Press, 2008; p. 309.

Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman-Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. (Proceedings of the British Academy, 156.) Ed. by A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009, 57–79; p. 67. 25. j.

Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman-Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. (Proceedings of the British Academy, 156.) Ed. by A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009, 57–79; p. 71. 30. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 14. 3. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 357.

Ágoston, Gábor: Empires and Warfare in East-Central Europe, 1550–1750: The Ottoman-Habsburg Rivalry and Military Transformation. In: European Warfare, 1350–1750. Ed. by Frank Tallett – D. J. B. Trim. Cambridge, Cambridge University Press, 2010, 110–134; p. 118. 13. j.

Ágoston, Gábor: The Ottomans: From Frontier Principality to Empire. In: The Practice of Strategy: From Alexander the Great to the Present. Ed. by John Andreas Olsen – Colin S. Gray. Oxford, New York, Oxford University Press, 2011, 105–131; p. 129. 7. j.

Oborni, Teréz: Between Vienna and Constantinople: Notes on the Legal Status of the Principality of Transylvania. In: The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. by Gábor Kármán and Lovro Kunčević. Leiden, Boston, Brill, 2013, 67–89; p. 67. 2. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 17. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1991, 277 old.; pp. 3–277.

1992

A nagyvezíri előterjesztések diplomatikai elemzése. In: Keletkutatás 1992. ősz, 37–51.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 477. 56. j.

Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír (változások az oszmán hatalmi elitben és a nagyvezíri előterjesztés kialakulása). In: Történelmi Szemle 34:1–2 (1992) 17–34.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 477. 56. j.

Papp Sándor: Türkische Dokumente zur Geschichte des Fürstentums Siebenbürgen. In: Mediterrán Tanulmányok/Études sur la region méditerranéenne 8 (1998) 57–76; p. 65. 26. j., p. 67. 32. j.

Papp Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés (telhis) keletkezése. In: Aetas 14:4 (1999) 71–88; p. 74. 14. j., p. 74. 16. j.

Papp Sándor: Magyar rendi mozgalmak és az oszmán birodalom a 17–18. század fordulóján. In: Acta Historica 116 (2002) 59–69; p. 60. 6. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. In: Levéltári Szemle 52:4 (2002) 40–50; p. 43. 23. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; p. 291.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 339. 60. j., p. 339. 63. j., p. 339. 64. j., p. 353. 87. j., p. 356. 110. j., p. 357. 114. j., p. 357. 116. j., p. 357. 117. j., p. 357. 119 .j., p. 376. 25. j., p. 377. 32. j., p. 377. 33. j., p. 377. 34. j., p. 378. 35. j., p. 378. 36. j., p. 384. 15. j., p. 434.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 140. 1. j., p. 142. 9. j., p. 143. 13. j., 145. 26. j., 146. 36. j., p. 148. 42. j., p. 149. 50. j., p. 150. 58. j.

Kerekes Dóra: Diplomaták és kémek Konstantinápolyban. Budapest: L’Harmattan, 2010. 246 old.; p. 241.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 18. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1992, 252 old.; pp. 3–252.

1993

A kávészemek karrierje. In: Rubicon 4:1–2 (1993) 35–39.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster: Aschendorf Verlag, 2010, 75–94; p. 94. 63. j.

Korrupció az Oszmán Birodalomban (Egy irathamisítási eset 1590–ből). In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, 1993, 97–102.

Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak adattára (16–17. század). In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Veszprém, 1998, 91–188; p. 101. 14. j., p. 179.

Szakály Ferenc: Templom és hitélet a 17. századi váci egyházmegyében. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter – Rihmer Zoltán – Thoroczkay Gábor. Budapest, 1998, 223–231; p. 223. 1. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. In: Levéltári Szemle 52:4 (2002) 40–50; p. 47. 46. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 331.

Török beszámolók Lippa 1551. évi feladásáról. In: Keletkutatás 1993. ősz, 80–95.

Dávid Géza: Mohács–Pécs 16. századi bégjei. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs, 1999, 51–88; p. 62. 79. j.

Dávid Géza: Ulama bey, an Ottoman Office-Holder with Persian Connections on the Hungarian Borders. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002] 2003, 33–40; p. 39. 34. j., p. 39. 38. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.

Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 493–518; p. 510. 71. j.

Dávid Géza: Egy távolról jött oszmán főember a magyar végeken: Ulama bég. In: Keletkutatás 2002. ősz – 2006. ősz, 63–82; p. 73. 76. j., p. 74. 78. j., p. 79. 114. j.

Fodor Pál – Hegyi Klára – Ivanics Mária: Török és tatár hódítók. Budapest, Kossuth, 1993, 78 old.

Kónya Péter: Ismertetés in Historický Časopis 42:2 (1994) 693–694.

Gerelyes Ibolya: A szultáni szeráj művészete a 16. században. In: Nagy Szulejmán szultán és kora/Kanuni Sultan Süleyman ve çağı. Budapest, 1994, 19–36; p. 36. 1. j.

Gerelyes Ibolya: A XVI. századi oszmán művészet Magyarországon. In: Nagy Szulejmán szultán és kora/Kanuni Sultan Süleyman ve çağı. Budapest, 1994, 37–54; p. 50.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 22. 53. j.

Bárány Attila: Magyaroszág és a kései keresztes hadjáratok. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József – Majorossy Judit – Zsengellér József. Máriabesenyő, Gödöllő, 2006, 139–165; p. 164.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 231. 52. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

Tóth Sándor László: Török veszedelem Európa kapujában. Az Oszmán Birodalom kialakulása. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2009, p. 391–405; p. 405. 45. j.

Tóth Sándor László: Török veszedelem Európa kapujában. Az Oszmán Birodalom kialakulása. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2009, p. 391–405; p. 446.

Tóth, Sándor L.: El perill turc a les portes D’Europa. L’escenari de la formació de l’imperi otomanà. In: Princeses des terres llunyanes. Catalunya i Hongria a l’edat mitjana. Barcelona: Departement de Cultura i Mitjans de Communicació – Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2009, p. 393–407; p. 448.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 39. 27. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 41. 36. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 460.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 19. Hrsg. von Georg Hazai – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1993, 224 old.; pp. 15–198.

1994

Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Edited by Géza Dávid and Pál Fodor. Budapest, Loránd Eötvös University, Dept. of Turkish Studies and Hungarian Academy of Sciences, Institute of History, 1994, 210 old.

Howard, Douglas: Ismertetés in The Turkish Studies Association Bulletin 20:2 (1996) 53–56.

Aksan, Virginia: Ismertetés in Journal of Early Modern History 61 (2002) 52–72.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 465–485; p. 472. 30. j.

Aksan, Virginia: Locating the Ottomans among Early Modern Empires. In: Journal of Early Modern History 3:2 (1999) 103–134; p. 104. 3. j., p. 119. 49. j.

Black, Jeremy (ed.): War in the Early Modern World. London, 1999; p. 174 (ajánlott olvasmány).

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 668.

Özgüven, Burcu: Osmanlı Macaristanı'nda kentler, kaleler. Istanbul, 2001; p. 10. 20. j.

Murphey, Rhoads: Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayed Reaction to Charles V’s Universalist Vision. In: Journal of Early Modern History 5:3 (2001) 197–221; p. 213. 16. j.

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király – László Veszprémy. New York, 2002, 85–109; p. 108. 6. j.

Hathaway, Jane: A Tale of Two Factions: Myth, Memory, and Identity in Ottoman Egypt and Yemen. Albany, 2003; p. 194–195. 16. j.

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004; p. 235, p. 264. 66. j.

Petritsch, Ernst D.: Abenteurer oder Diplomaten? Ein Beitrag zu den diplomtischen Beziehungen Ferdinands I. mit den Osmanen. In: Martina Fuchs – Teréz Oborni – Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 249–261; p. 249. 2. j.

The Cambridge History of Turkey. Volume 3: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. Ed. by Suraiya N. Faroqhi. Cambridge, 2006; p. 540.

Nolan, Cathal J.: The Age of Wars of Religion, 1000–1650: An Encyclopedia of Global Warfare and Civilization. Vol. 2. Westport: Greenwood Publishing Group, 2006; p. 989.

Aksan, Virginia: Ottoman Wars 1700–1870: an Empire Besieged. Harlow: Pearson Education, 2007; p. 496.

Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007; p. 162. 10. j., p. 200.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 454.

Wheatcroft, Andrew: The Enemy at the Gate. Habsburgs, Ottomans, and the Battle for Europe. New York, Basic Books, 2008, XXVI + 339 old.; p. 311.

A nagyvezíri előterjesztés (telhis). Adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656. In: Levéltári Közlemények 65:1–2 (1994) 27–63.

A terjeszkedés ideológiái az Oszmán Birodalomban. In: Világtörténet 1994. tavasz–nyár, 25–31.

Rácz István: A török világ hagyatéka Magyarországon. Debrecen, 1995; p. 253.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 3. 3. j.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs Teréz Oborni Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 210. 3. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2008, p. 187–197; p. 188. 3. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster: Aschendorf Verlag, 2010, 75–94; p. 80. 16. j.

Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Budapest: Balssi Kiadó, 2012, 40–49; p. 48. 24. j.

Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 40–49; p. 48. 30. j.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 103.

Between Two Continental Wars: the Ottoman Naval Preparations in 1590–1592. In: Armağan. Festschrift für Andreas Tietze. Hrsg. von Ingeborg Baldauf und Suraiya Faroqhi unter Mitwirkung von Rudolf Veselý. Praha, 1994, 89–111.

Lo Sardo, Eugenio: Tra greci e turchi: fonti diplomatiche italiane sul Settecento ottomano. Roma, 1999; p. 49. 44. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 584. 81. j., p. 584. 82. j., p. 585. 99. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 584. 82. j., p. 585. 99. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 585. 99. j.

Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman-Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. (Proceedings of the British Academy, 156.) Ed. by A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009, 57–79; p. 62. 11. j.

Bostan, İdris: Adriyatik’te korsanlık. Osmanlılar, Uskoklar, Venedikliler 1575–1620. İstanbul, Timaş, 2009, 252 old. p. 124.

Bostan, İdris: Osmanlılar ve deniz. Deniz politikaları, teşkilat, gemiler. İstanbul, Küre Yayınları, 2007 (20103). p. 227.

Gürkan, Emrah Safa: The Efficacy of Ottoman Counter-intelligence in the 16th Century. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 65:1 (2012) 1–38; p. 33.

Gürkan, Emrah Safa: The Efficacy of Ottoman Counter-intelligence in the 16th Century. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 65:1 (2012) 1–38; p. 36.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 431.

Dávid Géza: 16. ve 17. yüzyıllarda Belgrat’tan Viyana’ya kadar Tuna boyunun askerî–iktisadî ve yerleşmeler açısından önemi. In: Osmanlı devleti’nde nehirler ve göller 1. Hazırlayanlar Şakir Batmaz – Özen Tok. Kayseri, 2015, 47–60; p. 54. 18. j.

Fodor Pál – Dávid Géza: Hungarian-Ottoman Peace Negotiations in 1512–1514. In: Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Budapest, 1994, 9–45.

B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. In: Majestas 4 (1996) 85105; p. 86. 2. j.

Emecen, Feridun M.: XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. Istanbul, 19992, 69–77; p. 72. 16. j.

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 82. 64. j., 83. 67. j.

İnbaşı, Mehmet: Ukrayna’da Osmanlılar. Kamaniçe seferi ve organizasyonu (1672). Istanbul, 2004; p. 25. 19. j. p. 320.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 579. 48. j., p. 580. 116. j., p. 581. 146. j.

Severi, Bart: Representation and Self-Consciousness in 16th Century Habsburg Diplomacy in the Ottoman Empire. In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des Internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Wien, 22.–25. September 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Ergänzungsband, 48.) Hrsg. von Marlene Kurz – Martin Scheutz – Karl Vocelka – Thomas Winkelbauer. München, 2005, 281294; p. 281. 1. j.

Emecen, Feridun M.: Zamanin İskenderi, Şarkın fatihi, Yavuz Sultan Selim. İstanbul: Yitik Hazine Yayınları, 2010; p. 104. 208. j.

Emecen, Feridun M.: Zamanin İskenderi, Şarkın fatihi, Yavuz Sultan Selim. İstanbul: Yitik Hazine Yayınları, 2010; p. 104. 209. j.

Emecen, Feridun M.: Zamanin İskenderi, Şarkın fatihi, Yavuz Sultan Selim. İstanbul: Yitik Hazine Yayınları, 2010; p. 397.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 11. 19. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 348.

Bafyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 380.

Két szárazföldi háború között. Oszmán tengeri előkészületek 1590–92-ben. In: Hadtörténelmi Közlemények 107:2 (1994) 7–28.

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 115. 14. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 374. 10. j., p. 374. 13. j., p. 434.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2008, p. 187–197; p. 192. 10. j.

Korrupció az Oszmán Birodalomban. In: História 16:4 (1994) 10–11.

Fodor Pál – Dávid Géza: Magyar–török béketárgyalások 1512–1514-ben. In: Történelmi Szemle 36:3–4 (1994) 193–225.

Papp Sándor, Die diplomatischen Bemühungen der Habsburger um Siebenbürgen in den Jahren 1551–1552. In: Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 89 (1999) 109–133; p. 110. 2. j.

Pálffy Géza (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2000; p. 185.

Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 37–90; p. 56–57. 83. j., p. 64. 121. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; II. p. 582. 44. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 142. 34. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 142. 35. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 142. 36. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 56. 192. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 57. 195. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 120. 398. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 128. 441. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 128. 442. j.

C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. I. Főpapok és bárók. Budapest: MTA BTK TTI, 2016; p. 152. 116. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: a Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p.; p. 66. 212. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: a Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p.; p. 134.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 228. 104. j.

Sultan, Imperial Council, Grand Vizier: Changes in the Ottoman Ruling Elite and the Formation of the Grand Vizieral telhis. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 47:1–2 (1994) 67–85.

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000; p. 176–177, 32. j., p. 669.

Van den Boogert, Maurits H.: Redress for Ottoman Victims of European Privateering. In: Turcica 33 (2001) 91–118; p. 94. 4. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002; p. 368.

Faroqhi, Suraiya – Neumann, Christoph K (eds): The Illuminated Table, the Prosperous House: Food and Shelter in Ottoman Material Culture. (Beiruter Texte und Studien, 73.) Würzburg, Istanbul, 2003; p. 54. 10. j.

Hagen, Gottfried, Ein osmanischer Geograph bei der Arbeit. Entstehung und Gedankenwelt von Kātib Celebis Ğihannümā. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkenvölker, 4.) Berlin, 2003; p. 336. 176. j., p. 337. 185. j., p. 439.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 583. 97. j., p. 583. 103. j., p. 583. 112. j., p. 585. 131 j.

Imber, Colin: Frozen Legitimacy. In: Legitimizing the Order. The Ottoman Rhetoric of State Power. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 34.) Ed. by Hakan T. Karateke – Maurus Reinkowski. Leiden, Boston, Köln, 2005, 99–107; p. 102. 8. j.

Necipoğlu, Gülru: The Age of Sinan. Architectural Culture in the Ottoman Empire. London, 2005; p. 569.

Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 137–166; p. 148, p. 148. 64. j., p. 151. 81. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 343. 28. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 382.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 20. Hrsg. von Georg Hazai – Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1994, 240 old.; pp. 17–212.

1995

A magyarok krónikája. Összeállította, szerkesztette, a bevezető tanulmányokat írta Glatz Ferenc. Budapest, Officina Nova, 1995 (szócikkek a hódoltság koráról)

How to Forge Documents? (A Case of Corruption Within the Ottoman Bureaucracy Around 1590). In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 48:3 (1995) 383–389.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 344. 45. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 382.

Így kezdődött a török hódoltság... In: Keletkutatás 1995. tavasz, 91–96.

Dávid Géza: Kászim vojvoda, bég és pasa. I. rész. In: Keletkutatás 1995. ősz [1996], 53–66; p. 58. 27. j.

Szakály Ferenc – Dávid Géza: Újabb adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. Hajdar bin Abdullah tímár-birtoka. In: Irodalomtörténeti Közlemények 100:4 (1996) 481–489; p. 486. e. j.

Pach Zsigmond Pál: Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 16. század derekán. In: Történelmi Szemle 39:1 (1997) 1–19; p. 2. 6. j.

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 188. 99. j., p. 492.

Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle 45:3–4 (2003[2004]) 213–263; p. 226. 46. j.

Karácson Imre. In: Török Füzetek 3:1 (1995) 4–6.

Kémkedés a török korban. In: Keletkutatás 1995. ősz, 121–126.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 224.

G. Etényi Nóra: Erőpróba a harctereken és a propagandában. "Nyilvános krónikák" európai eseményekről 1660-ból. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 201–226; p. 206. 23. j.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Budapest, 2008, 187–197; p. 192. 10. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 232. 240. j.

Meghalt Barta Gábor. In: Új Magyarország 1995. január 27.

Hegyi Klára – Fodor Pál: Sikertelen török adószedési kísérlet a királyi Magyarországon. In: Keletkutatás 1995. tavasz, 97–103.

Sz. Simon Éva: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. In: Századok 140:4 (2006) 1045–1060; p. 1047, 13. j.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1362. 63. j.

Török és oszmán: az oszmán rabszolga-elit azonosságtudatáról. In: Történelmi Szemle 37:4 (1995) 367–383.

Tóth István György: A mohácsi plébános, a budai pasa és a kálvinista konstantinápolyi pátriárka. Don Simone Matkovics levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához (1622–1635). In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve 8 (1997) 185–252; p. 189. 10. j.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250.

Tóth István György: Misszionáriusok a 17. századi török hódoltság területén: a hódolt Dunántúl délszláv szemmel. In: Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16–18. században. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, 2000; 21–30; p. 30. 6. j.

Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. In: Századok 134:4 (2000) 744–799; p. 785. 148. j.

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 116. 21. j.

Sudár Balázs: „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 353–374; p. 360. 52. j., p. 370.

Tóth István György: Katolikus misszionáriusok mint török foglyok. In: Keletkutatás 1996. ősz – 2002. tavasz, 161–183; p. 166. 8. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 331. 1. j., p. 343. 4. j., p. 353. 83. j., p. 434.

Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Budapest, 2007; p. 372.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 144. 21. j., p. 149. 52. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster: Aschendorff Verlag, 2010, 75–94; p. 76. 1. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1025. 21. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1041. 50. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 21. Hrsg. von Georg Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Andeas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1995 [1997], 219 old.; pp. 15–191.

1996

A Bécsbe vezető út. Az oszmán nagyhatalom az 1520-as években. In: Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Łaski tárgyalása a töröknél János király nevében. Habardanecz János jelentése 1528 nyári sztambuli tárgyalásairól. A kötetet összeállította Barta Gábor. A tanulmányokat és a jegyzeteket írta Barta Gábor és Fodor Pál. A dokumentumokat fordította Barta Gábor és Kun József. Budapest, Balassi, 1996, 63–96.

Erdélyi Gabriella: Hieronim Lasky konstantinápolyi jelentése egy Ferdinánd-párti főúr tollán (Megjegyzések a sztambuli tárgyalások [1527–1528] történetéhez). In: Fons 3 (1996) 311–334; p. 325. 56. j., p. 325. 57. j., p. 325. 58. j.

Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 486–501; p. 486. 4. j.

Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552–1556. Budapest, 2002; p. 21. 29. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61–76; p. 75. 5. j.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 11. 20. j., p. 13. 26. j., p. 13. 27. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; p. 291.

Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 73–87; p. 73. 3. j.

Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 37–90; p. 78. 179. j.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs Teréz Oborni Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 219. 20. j., p. 221. 27. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 620.

Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of OttomanHabsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 75103; p. 96. 56. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 346. 34. j., p. 347. 38. j., p. 347. 45. j., p. 347. 46. j., p. 348. 49. j., p. 348. 52. j., p. 352. 79. j., p. 434.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 146. 34. j., p. 147. 38. j., p. 148. 49. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 40. 30. j.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York, 2009; p. 290. 20. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 140. 12. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 141. 13. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 141. 14. j.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 146. 86. j.

A temesvári vilájet a török hódoltságban. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996, 195–208.

Tóth István György: Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora (1581–1582). In: Történelmi Szemle 39:3–4 (1997) 447–472; p. 458. 43. j.

Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. In: Hadtörténelmi Közlemények 111:2 (1998) 351–383; p. 367. 74. j., p. 376. 103. j.

Pálffy Géza: A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes–Maros vidékén a XVI. század elejétől a XVIII. század közepéig. In: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. (A Makói Múzeum füzetei, 91.) Szerk. Halmágyi Pál. Makó, 1998, 16–28; p. 28.

Tóth István György: Egy bosnyák misszióspüspök térítőútjai a hódoltságban. (Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653–1673). In: Levéltári Közlemények 70:1–2 (1999) 107–142; p. 115. 21. j.

Tóth István György: Koszovóból vagy Mezopotámiából? Misszióspüspökök a magyarországi török hódoltságban. In: Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 279–329; p. 288. 23. j.

Tóth Sándor László: Kücsük Mehmed magyarországi tevékenységéhez. In: Aetas 14:4 (1999) 89–99; p. 90. 8. j.

Tóth Sándor László: Vilájetek a hódoltságban. In: Acta Historica 109 (1999) 63–80; p. 64. 9. j., p. 66. 18. j., p. 66. 22. j., p. 70. 54. j., p. 74. 87. j.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250.

Tóth István György: A Propaganda megalapítása és Magyarország. In: Történelmi Szemle 42: 1–2 (2000) 19–68; p. 60. 118. j.

Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. In: Századok 134:4 (2000) 744–799; p. 762. 42. j.

Tóth István György: „Ez a faragatlan nép annak hisz, amit lát...” Katolikus misszionáriusok a török Temesváron. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 373–413; p. 374. 3. j.

Tóth István György: Katolikus misszionáriusok mint török foglyok. In: Keletkutatás 1996. ősz – 2002. tavasz, 161–183; p. 167. 12. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61–76; p. 75. 11. j.

Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir… Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Budapest, 2004; p. 88, 104. j., p. 90. 151. j., p. 93.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 331.

Molnár Mónika: Tágyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően. In: Századok 140:6 (2006) 1475–1502; p. 1487. 65. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 156. 151. j., p. 176. 11.j., p. 193. 42. j., p. 376.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1350. 7. j., p. 1369. 16. j., p. 1369. 17. j., p. 1376. 4. j., p. 1385. 5. j., p. 1397. 3. j., p. 1402. 3. j., p. 1412. 5. j., p. 1416. 3. j., p. 1420. 4. j., p. 1428. 3. j., p. 1434. 5. j., p. 1438. 6. j., p. 1457. 8. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 367. 190. j., p. 386. 25. j., p. 434.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1402. 251. j.

Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Budapest, 2007; p. 372.

Hegyi Klára: Adatok Szokollu Mustafa és Kara Üvejsz budai pasák konszolidációs kísérletéhez. In: Történelmi Szemle 54:2 (2012) 187–217; p. 187. 1. j.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1017. 10. j.

B. Szabó János: Kinek példa – kinek tanulság. Szigetvár első oszmán-török ostroma és az 1555-1556. évi dél-dunántúli hadjáratok. In: Egy elfeledett ostrom emlékezete: Szigetvár, 1556. A kötetet összeállította és a jegyzeteket készítette Kasza Péter. … Szerkesztette Fodor Pál. Budapest: MTA BTK, 2016, 27–50; p. 32. 18. j.

Adatok a magyarországi török rabszedésről. In: Hadtörténelmi Közlemények 109:4 (1996) 133–142.

Pálffy Géza: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI–XVII. századi török-magyar határ mentén (Az oszmán magyar végvári szokásjog történetéhez). In: Fons 4:1 (1997) 5–77; p. 8. 10. j., p. 9. 14. j., p. 10. 19. j., p. 11. 23. j., p. 12. 28. j., p. 16. 39. j., p. 68.

Régi magyar költők tára. 11. Sajtó alá rendezte Ács Pál. Budapest, 1999; p. 425.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1272. 115. j.

Ács Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 15–27; p. 15. 2. j.

Tóth Hajnalka: Török rabok Batthyány I. Ádám uradalmaiban. In: Aetas 17:1 (2002) 136–153; p. 140. 33. j.

Dóri Szilvia: A török–magyar rabtartás szokásai a XVII. század végén egy török bég levelei alapján. In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2006, 156–170; p. 156. 2. j., p. 159. 17. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 290. 109. j., p. 376.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1394. 229. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 122. 407. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 234. 311. j.

Das Wilajet von Temeschwar zur Zeit der osmanischen Eroberung. In: Südost-Forschungen 55 (1996) 25–44.

Dávid Géza: Temeshwar. In: The Encyclopaedia of Islam. 2nd ed.Vol. X. Leiden, 1999, 417; p. 417.

Feneşan, Cristina: Cultura otomana a vilayetului Timişara (1552–1716). Timişoara, 2004; p. 40. 50. j., p. 54. 92. j., p. 82. 90. j., p. 83. 95. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 331.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 258. 409. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

Ideologičeskie obosnovanija osmanskich zavoevanij (XIV–XVI vv.). In: Osmanskaja Imperija. Problemy vnešnej politiki i otnošenij s Rossiej. Sbornik statej. Otv. redaktor S. F. Oreškova. Moskva, 1996, 24–34.

Önkéntesek a XVI. századi oszmán hadseregben (Az 1575. évi erdélyi háború tanulságai). In: Hadtörténelmi Közlemények 109:2 (1996) 55–81.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995; p. 100. 360. j (kéziratra hivatkozik).

Dávid Géza: A Budai szandzsák első tímár-birtokosai. In: Keletkutatás 1995. ősz [1996], 111–114; p. 114. 8. j.

Dávid Géza: Magyarország népessége a 16–17. században. In: Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Budapest, 1997, 141–171; p. 149. 51. j.

Hegyi Klára: Számítások a hódoltsági török várak haderejéről. In: Studia Agriensia 17. Eger, 1997, 107–121; p. 119. 4. j.

Hegyi Klára: Etnikum vallás, iszlamizáció: a budai vilájet várkatonaságának eredete és utánpótlása. In: Történelmi Szemle 40:3–4 (1998) 229–256; p. 244. 30. j., p. 245. 32. j.

Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Budapest, 2000; p. 250.

B. Szabó János: II. Rákóczi György 1658. évi török háborúja. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 231–278; p. 237. 36. j., p. 272.

Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 381–388; p. 384. 27. j.

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 111–119; p. 115. 16. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 447. 19. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.

Hegyi Klára: A török végvár. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 93–108; p. 100. 36. j.

Dávid Géza: Egy távolról jött oszmán főember a magyar végeken: Ulama bég. In: Keletkutatás 2002. ősz – 2006. ősz, 63–82; p. 71. 56. j.

Dávid Géza: Török közigazgatás a városban. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 109–127; p. 117. 85. j. 

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 172. 194. j., p. 178. 22. j., p. 254. 32. j., p. 254. 34. j., p. 376.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 13511406; p. 1357. 33. j., p. 1383. 179. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1034. 38. j.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1036. 100. j.

Reformok és reformideológiák az Oszmán Birodalomban. In: Korunk 7:6 (1996) 18–31.

Fodor Pál – Hegyi Klára: Ungarija v politikata na osmanskata imperija. In: Istoričeski Pregled (Sofija) 52:6 (1996) 46–60.

1997

Az apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma” legendája. A török a 15–16. századi magyar közvéleményben: In: Történelmi Szemle 39:1 (1997) 21–49.

Ács Pál: A szent makkabeusok nevei (Pseudo-Josephus mint Sztárai Mihály, Bornemissza Miklós és Zombori Antal forrásai). In: Irodalomtörténeti Közlemények 101:3–4 (1997) 199–216; p. 211. 94. j., p. 214. 119. j.

Jankovics József: Tinódi török-képe. In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos Emlékülés: Sárvár, 1998. szeptember 10–11. Sárvár, 1999, 131–139; p. 139. 7. j., p. 139. 9. j.

Korpás Zoltán: A török–magyar küzdelmek megjelenítése Lope de Vega néhány művében. In: Sic itur ad astra 11:1 (1999) 25–56; p. 25. 1. j., p. 55.

Régi magyar költők tára. 11. Sajtó alá rendezte Ács Pál. Budapest, 1999; p. 425.

Szakály Ferenc: A dél-dunántúli hadszíntér 1526–1543. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs, 1999, 17–50; p. 37. 77. j.

Szentmártoni Szabó Géza: Zrínyi a törökök fátumáról: az aranyalmáról. In: Jankovics József 50. születésnapjára. Budapest, 1999, 16–18; p. 17. 3. j.

Barbarics Zsuzsa: „Türck ist mein Nahm in allen Landen...” Művészet, propaganda és a változó törökkép a Német-római Birodalomban a XVII. század végén. In: Hadtörténelmi Közlemények 113:2 (2000) 239–378; p. 369.

Dobrovits Mihály – Őze Sándor: A török-kép változása a 16. századi Magyarországon. In: Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001, 228–235; p. 231. 9. j.

J. Újváry Zsuzsanna: Magyari István nyomában. In: Pázmány Péter és kora. (Pázmány Irodalmi Műhely 2. Tanulmányok). Szerk. Hargittay Emil. Piliscsaba, 2001, 189–204; p. 196. 50. j., p. 197. 53. j., p. 197. 54. j., p. 199. 63. j.

Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. (METEM Könyvek, 54.) Budapest, 2006; p. 185. 359. j., p. 264. 542. j., p. 267. 550. j.

Kármán Gábor: Identitás és határok: 17. századi magyar utazók nyugaton és keleten. In: Korall 7:26 (2006) 72–98; p. 87. 85. j., p. 95.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. In: Pécsi Szemle 10 (2007) 14–27; p. 14. 1. j.

Csukovits Enikő: Források, műfajok, lehetőségek: a középkori Magyarország-kép elemei. In: Korall 10:38 (2009) 5–29; p. 15. 41. j.

Csukovits Enikő: Források, műfajok, lehetőségek: a középkori Magyarország-kép elemei. In: Korall 10:38 (2009) 5–29; p. 27.

Kovács Péter: Magyarország „törökképe” a XV. század elején. In: Hadtörténelmi Közlemények 122:1 (2009) 11–127; p. 116. 34. j.

Kovács Péter: Magyarország „törökképe” a XV. század elején. In: Hadtörténelmi Közlemények 122:1 (2009) 11–127; p. 123. 96. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, 2010, 75–94; p. 76. 2. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, 2010, 75–94; p. 78. 5. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, 2010, 75–94; p. 78. 8. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, 2010, 75–94; p. 78. 10. j.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 103.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 12. 9. j.

Egy nagy háború előjátéka (Megjegyzések az 1591–1593 közötti oszmán politikáról). In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter. Szerk. Nagy Mariann. Pécs, 1997, 77–82.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 434.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1031. 77. j.

Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán-zsidó kapcsolatokban. In: Századok 131:4 (1997) 895–922.

Ács Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 15–27; p. 17. 14. j.

Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 381–388; p. 384. 28. j.

Raj Tamás – Vasadi Péter: Zsidók a törökkori Budán. Budapest, 2002, p. 14. 24. j., p. 24. 84. j., p. 60.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. In: Levéltári Szemle 52:4 (2002) 40–50; p. 42. 16. j., p. 46. 41. j., p. 46. 44. j., p. 49. 52. j., p. 49. 55. j.

Ágoston Gábor: Birodalom és információ: Konstantinápoly, mint a koraújkori Európa információs központja. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 31–60; p. 54. 100. j.

Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Rolf Kießling – Peter Rauscher – Stefan Rohrbacher – Barbara Staudinger (Hrsg.), Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 13001800. Berlin, 2007, 217252; p. 221. 13. j.

Gyermekadó a szultánnak. In: História 19: 5 (1997) 19–21.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; I. p. 466. 98. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 434.

Lippa és Radna városok a 16. századi török adóösszeírásokban. In: Történelmi Szemle 39:3–4 (1997) 313–334.

Tóth Sándor László: Vilájetek a hódoltságban. In: Acta Historica 109 (1999) 63–80; p. 66. 22. j.

Hegyi Klára: Bács: A Balkan-Turkish Town in Hungary. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 54:4 (2001) 471–483; p. 477. 17. j., p. 481. 28. j., p. 483.

Hegyi Klára: A török Bács. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 199–213; p. 205. 22. j., p. 207. 27. j., p. 211. 39. j.

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 344. 330. j., p. 492.

Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle 45:3–4 (2003[2004]) 213–263; p. 253. 179. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 331.

Petrovics István: Dél-dunántúli és dél-alföldi városok kapcsolata Felső-Magyarországgal a középkorban. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő – Lengyel Tünde. Budapest, 2005, 131–158; p. 138. 12. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 171. 190. j., p. 376.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1447. 2. j., p. 1448. 3. j., p. 1449. 4. j., p. 1488. 1. j.

Ţeicu, Dumitru: Die ekklesiastische Geographie des mittelalterlichen Banats. Bucureşti, 2007; p. 283.

Dávid Géza: Vámok és kincstári bevételek a temesvári vilájetben. Becskerek és Becse korai pénzügyi elszámolásai. In: Pénztörténet – Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Budapest–Miskolc, 2009, 77–98; p. 85. 47. j.

Dávid Géza: Vámok és kincstári bevételek a temesvári vilájetben. Becskerek és Becse korai pénzügyi elszámolásai. In: Pénztörténet – Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Budapest–Miskolc, 2009, 77–98; p. 97.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 375.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 376.

The Grand Vizieral telhis. A Study in the Ottoman Central Administration 1566–1656. In: Archivum Ottomanicum 15 (1997) 137–188.

Minkov, Anton: Conversion to Islam in the Balkans: Kisve bahası Petitions and Ottoman Social Life, 1670–1730. (The Ottoman Empire and its Heritage, 30.) Leiden, Boston, 2004; p. 112. 10. j., p. 112. 11. j., p. 112. 14. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 584. 49. j.

Murphey, Rhoads: Exploring Ottoman Sovereignty. Tradition, Image and Practice in the Ottoman Imperial Household, 1400–1800. London–New York, 2008; p. 315. 31. j.

Murphey, Rhoads: Exploring Ottoman Sovereignty. Tradition, Image and Practice in the Ottoman Imperial Household, 1400–1800. London—New York, 2008; p. 335.

XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 26.) Istanbul, 1997, 142–149.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 363.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 364.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi tarihi Osmanlı araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 366.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 374.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi tarihi Osmanlı araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 378.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 390.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 401.

1998

A részeges II. Szelim szultán. In: História 20:5–6 (1998) 31–32.

Állandóság és változás az oszmán történelemben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter – Rihmer Zoltán – Thoroczkay Gábor. Budapest, ELTE BTK, 1998, 165–175.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 224.

Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000; p. 261.

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 35. 15. j., p. 492.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 344. 7., p. 344. 10. j., p. 433.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 142. 10. j.

Egy ország, melyet senki sem akart: Az erdélyi fejedelemség születése. In: Rubicon 9:4–5 (1998) 17–19.

Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. In: Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 331–367; p. 332. 4. j.

Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:2–3 (2001) 486–501; p. 486. 4. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Budapest, 2003, 61–76; p. 75. 11. j.

Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 7387; p. 75. 10. j.

Pálffy Géza: Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Budapest, 2005, 44–59; p. 56. 6. j.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 103.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 141. 13. j.

Kié legyen Pankota? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén. In: Századok 132:4 (1998) 825–836.

Hadnagy Szabolcs – Papp Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején, 1601. In: Aetas 18:2 (2003) 118–153; p. 130. 128. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 87. 28. j., p. 376.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 434.

Kerekes Dóra: Diplomaták és kémek Konstantinápolyban. Budapest: L’Harmattan, 2010, 246 old.; p. 241.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1028. 27. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1034. 38. j.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 237. 409. j.

Ta‘liki-zade. In: The Encyclopaedia of Islam. Second edition. Vol. X. Fasc. 165–166. Leiden, 1998, 165–166.

Török politika Magyarországon. In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.) Veszprém, 1998, 7–14.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Budapest, 1999; p. 220.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 22–23. Hrsg. von György Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1998, 408 old.; pp. 14–357.

Szakály Ferenc – Fodor Pál: A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Hadtörténelmi Közlemények 111:2 (1998) 309–350.

Draskóczy István: A tizenötödik század története. Budapest, 2000; p. 232.

Pálosfalvi Tamás: Az 1442. márciusi török hadjárat. Adalékok Hunyadi János első törökellenes harcaihoz. In: Történelmi Szemle 43:1–2 (2001) 43–54; p. 44. 4. j.

B. Szabó János: Gondolatok a XI-XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései. In: Hadtörténelmi Közlemények 114:1 (2001) 75–102; p. 97. 83. j.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1259. 30. j., p. 1260. 39. j.

Kubinyi András: Mátyás király. Budapest, 2001; p. 160.

Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban. In: Századok 137:4 (2003) 929–954; p. 930. 3. j., p. 951. 111. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 275. 30. j., p. 385.

Kubinyi András: Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király. In: Aetas 22:3 (2007) 83–100; p. 95. 73. j.

Papp Sándor: Ştefan cel Mare, Mátyás király és az Oszmán Birodalom. In: Hadtörténelmi Közlemények 121:2 (2008) 303–325; p. 317. 81. j.

Veszprémy László: Szabács ostroma (1475–1476). Hadtörténelmi Közlemények 122:1 (2009) 36–61; p. 37. 2. j.

Veszprémy László: A kenyérmezei csata. Az idő és tér szerepe a határvédelmi harcokban. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 9–25; p. 11. 3. j.

Veszprémy László: A kenyérmezei csata. Az idő és tér szerepe a határvédelmi harcokban. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 9–25; p. 11. 8. j.

Veszprémy László: A kenyérmezei csata. Az idő és tér szerepe a határvédelmi harcokban. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 9–25; p. 18. 16. j.

Négyesi Lajos: A kenyérmezei csata. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 27–36; p. 27. 1. j.

Négyesi Lajos: A kenyérmezei csata. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 27–36; p. 27. 1. j.

Kovács S. Tibor: Keleti és nyugati fegyverek a kenyérmezei csatában. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 37–48; p. 38.

Kovács S. Tibor: Keleti és nyugati fegyverek a kenyérmezei csatában. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 37–48; p. 39.

Kovács S. Tibor: Keleti és nyugati fegyverek a kenyérmezei csatában. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 37–48; p. 40.

Kovács S. Tibor: Keleti és nyugati fegyverek a kenyérmezei csatában. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 2011, 37–48; p. 47.

B. Szabó János: A középkori magyar csatarendről. In: Örökös háború két világ határán – Katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor, 2009. október 13. Szerkesztette: Szabó Sarolta. Nyírbátor: Báthori István Múzeum, 2011, 49–54; p. 53.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 122. 407. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 126. 424. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p.; p. 57. 180. j.; p. 134.

1999

Kereszt és félhold (1526-1699). A török kor Magyarországon. Az Enciklopédia Humana Egyesület CD kiadványa. Főszerk. Szentpéteri József. Budapest, 1999. (társszerző)

15–17. yüzyıl Osmanlı hükümdar aynalarında [recte: nasihatnamelrinde] devlet ve toplum, kriz ve reform. In: Tarih İncelemeleri Dergisi (Izmir) 14 (1999) 281–302.

Az oszmán állam életrajza I. In: Török Füzetek 7:4 (1999) 3–5.

Az oszmán pénzrendszer 16. századi válságáról (megjegyzések az 1585/89. évi leértékelésről). In: Aetas 14:4 (1999) 27–40.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000; passim és p. 465.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. In: Századok 135:6 (2001) 1255–1311; p. 1259. 30. j., p. 1300. 218. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. In: Levéltári Szemle 52:4 (2002) 40–50; p. 43. 27. j., p. 44. 29. j.

Hadnagy Szabolcs – Papp Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején, 1601. In: Aetas 18:2 (2003) 118–153; p. 130. 129. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003; p. 291.

Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir… Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Budapest, 2004; p. 83. 20. j., p. 84. 29., p. 84. 32. j., p. 93.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 209. 69. j., p. 214. 85. j., p. 376.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 377. 29. j., p. 434.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Pécs: Pécs Története Alapítvány, 2010; p. 8. 4. j.

Egy pécsi származású oszmán történetíró: Ibrahim Pecsevi. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs, 1999, 107–131. Második kiadás: Egy pécsi származású oszmán történetíró: Ibrahim Pecsevi. In: Pécs a hódoltság korában. (Pécsi Mozaik, 2.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs: Kronosz, Pécs Története Alapítvány, 2012,2 142–168.

Sudár Balázs: „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 353–374; p. 358. 47. j., p. 359. 51. j., p. 370.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; II. p. 577. 16. j.

Ágoston, Gábor: Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge, 2005; p. 25, 41. j.

Dávid Géza: Török közigazgatás a városban. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László. Szigetvár, 2006, 109–127; p. 113. 51. j.

Sudár Balázs: A hódolt Pécs történetéhez. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 20. Pécs, 2007, 11–27; p. 18. 32. j., p. 25.

Hancz, Erika: Peçuylu İbrâhîm. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. Cilt 34. İstanbul: Türkiye Diyanet Vakfı, 2007, p. 216–218; p. 218.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 132. 386. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 158.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 104.

„Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Szerkesztette Farkas Gábor Farkas –Szebelédi Zsolt – Varga Bernadett. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 336 p.; p. 263.

Máltai kalózok, török rabok és francia kereskedők a Földközi-tengeren a 17. század elején. Történelmi Szemle 41:3–4 (1999) 369–385.

Szulovszky János: Ismertetés Magyar Nemzet 2001. február 5., p. 15.

Bada Zoltán: Horvát kalózok az Adriai-tenger partján a 7. századtól a 19. század elejéig. Limes 2002/2, 47–72; p. 66. 3., p. 66. 7., p. 66. 8. j., p. 70.

Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Rolf Kießling – Peter Rauscher – Stefan Rohrbacher – Barbara Staudinger (Hrsg.), Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 13001800. Berlin, 2007, 217252; p. 244. 104. j.

Dávid Géza – Fodor Pál: Oszmán hírszerzés Magyarországon. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. (Studia Agriensia, 20.) Eger, 1999, 197-205.

R. Várkonyi Ágnes: A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664–1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 423–460; p. 455. 112. j.

G. Etényi Nóra: Erőpróba a harctereken és a propagandában. "Nyilvános krónikák" európai eseményekről 1660-ból. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 201–226; p. 206. 23. j.

Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 493–518; p. 497. 11. j.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2008, p. 187–197; p. 193. 12. j.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2008, p. 187–197; p. 195. 16. j.

The View of the Turk in Hungary: the Apocalyptic Tradition and the Red Apple in Ottoman–Hungarian Context. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999, 99–131.

Yerasimos, Stéphane: De l’arbre à la pomme: la généalogie d’un thème apocalyptique. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999, 153–192; p. 183. 72. j.

Dávid Géza: Osmanlının yerli halklarla ilişkileri: Macaristan örneği. In: Osmanlı devletinin 700. kuruluş yıldönümü. Avrupa’ya ilk adım. Uluslararası sempozyum 01 Kasım 1999. Yayına hazırlayan Ayse Yıldız Topuz. Istanbul, 2001, 87–97; p. 88. 6. j.

Imber, Colin: Ismertetés Turcica 33 (2001) 386–387 (p. 386: idézet).

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004; p. 239, p. 263. 2. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 575. 10. j., p. 582. 53. j., p. 590. 44. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, 2008; p. 291. 54. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, 2008; p. 309.

Wheatcroft, Andrew: The Enemy at the Gate. Habsburgs, Ottomans, and the Battle for Europe. New York, Basic Books, 2008, XXVI + 339 old.; p. 313.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 5. 5. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

Kristić, Tijana: Contested Conversion to Islam. Narratives of Religious Change in the Early Modern Ottoman Empire. Stanford, California: Stanford University Press, 2011; p. 231.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 389.

Tolan, John–Veinstein, Gilles–Laurens, Henry: Europe and the Islamic World. A History. Princeton, Princeton University Press, 2013, 528 old.; p. 426. 2. j., 429/56. j.

Tolan, John–Veinstein, Gilles–Laurens, Henry: Europe and the Islamic World. A History. Princeton, Princeton University Press, 2013, 528 old.; p. 429. 56. j.

Who Should Obtain the Castle of Pankota? Interest Groups and Self-Promotion in the Mid-Sixteenth-Century Ottoman Political Establishment. In: Turcica (Leuven) 31 (1999) 67-86.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 389.

XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 26.) Hazırlayan Mahir Aydın. Istanbul, 1999, 77–81. (második kiadás)

Osmanlı–Avusturya savaşları öncesi Osmanlı diplomasisi (1591–1593). In: Osmanlı. I. Editör Güler Eren. Bilim editörleri Kemal Çiçek–Cem Oğuz. Ankara: 1999, 452–455.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 44. 65. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 442.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 448.

2000

Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, Brill, 2000, XXVII+335 old.

Emecen, Feridun M.: Ismertetés in Belleten 65:244 (2001) 1175–1177.

Stein,Mark L.: Ismertetés in The Turkish Studies Association Bulletin 25:1 (2001) 75–77.

Ivanics Mária: Ismertetés in Századok 136:4 (2002) 963–965.

Moačanin, Nenad: Ismertetés in Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 92 (2002) 310–317.

Aksan, Virginia: Ismertetés in Journal of Early Modern History 61 (2002) 52–72.

Moačanin, Nenad: Slavonija i Srijem u razdoblju osmanske vladavine. Slavonski Brod, 2001; p. XV.

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király – László Veszprémy. New York, 2002, 85–109; p. 108. 6. j., p. 110. 21. j.

İnalcık, Halil – Renda, Günsel: Osmanlı uygarlığı. I. Ankara, 2002; p. 108. 24. j.

Hathaway, Jane: A Tale of Two Factions: Myth, Memory, and Identity in Ottoman Egypt and Yemen. Albany, 2003; p. 194–195. 16. j.

Oborni Teréz: The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transylvanian Principality. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszéke: Pécs, 2003, 101–107; p. 107.

Brummett, Palmira: The Early Modern Ottoman Campaign: Containing Violence, Commemorating Allegiance, and Securing Submission. In: Eurasian Studies 3:1 (2004) 69–89; p. 75. 19. j.

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004; p. 266. 21. j.

Matschke, Klaus Peter: Das Kreuz und der Halbmond. Die Geschichte der Türkenkriege. Düsseldorf, Zürich, 2004; p. 391.

Börekçi, Günhan: A Contribution to the Military Revolution Debate: The Janissaries Use of Volley Fire during the Long Ottoman-Habsburg War of 1593–1606 and the Problem of Origins. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 59: 4 (2006) 407–438; p. 435.

The Cambridge History of Turkey. Volume 3: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. Ed. by Suraiya N. Faroqhi. Cambridge, 2006; p. 540.

Nolan, Cathal J.: The Age of Wars of Religion, 1000-1650: An Encyclopedia of Global Warfare and Civilization. Vol. 2. Westport: Greenwood Publishing Group, 2006; p. 989.

Aksan, Virginia: Ottoman Wars 1700–1870: an Empire Besieged. Harlow: Pearson Education, 2007; p. 15. 1. j., p. 496.

Emecen, Feridun: Osmanlılar. I. Siyasî tarih. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. 33. İstanbul, 2007, 487–496; p. 496.

Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007; p. 161. 7. j., p. 207.

Trencsényi, Balázs–Apor, Péter: Fine-tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s. In: Narratives Unbound. Historical Studies in Post-communist Eastern Europe. Ed. by Sorin Antohi – Balázs Trencsényi – Péter Apor. Budapest, New York, 2007, 1–99; p. 68. 66. j., p. 79.

Wheatcroft, Andrew: The Enemy at the Gate. Habsburgs, Ottomans, and the Battle for Europe. New York, Basic Books, 2008, XXVI + 339 old.; p. 311.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 391.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 454.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 347.

Ottoman Civilization. 2. Ed. by Halil İnalcık–Günsel Renda. Ankara, Republic of Turkey, Ministry of Culture and Tourism, 20042, 1166 old.; p. 1068.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs: Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2016, 277 old.; p. 227. 84. j.

Boom, Henk: Büyük Türk: Muhteşem Süleyman’ın izinden 1494–1566. (Tarih ve coğrafya dizisi, 81.) Çeviri: Lon Mutlu Briet–Gül Özlen. İstanbul: Kitapyayinevi, 2012, 330 old.; p. 316.

Dávid Géza – Fodor Pál: Introduction. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000, XI–XXVII.

Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban. In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 117–145; p. 143. 120. j.

Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007, 185198; p. 191193, p. 197. 22. j., p. 197. 23. j., p. 198. 29., p. 198. 36. j.

Roth, Klaus, Brunnbauer, Ulf (eds): Urban Life and Culture in Southeastern Europe: Anthropological and Historical Perspectives. (Ethnologia Balkanica, 10). Münster: Lit Verlag, 2007; p. 98.

Barkey, Karen: Empire of Difference: The Ottomans in Comparative Perspective. Cambridge, Cambridge University Press, 2008, XVI+342 old.; p. 90. 59. j.

An Anti-Semite Grand Vizier? The Crisis in Ottoman–Jewish Relations in 1589–1591 and its Consequences. In: In Quest, of the Golden Apple… Istanbul, 2000, 191–206.

Suraiya Faroqhi, Ottoman Views on Corsairs and Piracy in the Adriatic. In: The Kapudan Pasha. His Office and his Domain. Ed. by Elisabeth Zachariadou. Rethymnon, 2002, 357–370; p. 369. 41. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005; p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 585. 142. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005; p. 585. 143. j.

Afyoncu, Erhan: Sahte mesih. Osmanlı belgeleri ışığında dönmeliğin kurucusu Sabatay Sevi ve Yahudiler. İstanbul, Yeditepe, 2013, 240 old.; p. 74. 143. j.

Afyoncu, Erhan: Sahte mesih. Osmanlı belgeleri ışığında dönmeliğin kurucusu Sabatay Sevi ve Yahudiler. İstanbul, Yeditepe, 2013, 240 old.; p. 75. 148. j.

Afyoncu, Erhan: Sahte mesih. Osmanlı belgeleri ışığında dönmeliğin kurucusu Sabatay Sevi ve Yahudiler. İstanbul, Yeditepe, 2013, 240 old.; p. 183.

Fodor Pál – Oborni Teréz: Az ország kormányzása (1526–1699). In: Magyar kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szent­péteri József. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 72–81.

Az oszmán állam életrajza II. In: Török Füzetek 8:1 (2000) 1–3.

Ferenc Szakály (28. Oktober 1942. – 6. Juli 1999). In: Ungarn-Jahrbuch 24 (1998–1999 [2000]) 443–444.

Fodor Pál – Oborni Teréz – Pálffy Géza: Gazdaság (1526–1699). In: Magyar kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 369–374.

In Quest of the Golden Apple. Imperial Ideology, Politics, and Military Administration in the Ottoman Empire. (Analecta Isisiana, 45.) Istanbul, Isis, 2000, 304 old.

Cossutto, Giuseppe: Ismertetés in RSO LXXIV:1–4 (2000) 229–232. [http://www.islamistica.com/giuseppe_cossuto/#]

Tóth István György: Galántáról Japánba: olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben. In: Századok 135:4 (2001) 819–870; p. 853. 126. j.

Adanır, Fikret – Faroqhi, Suraiya (eds.): The Ottomans and the Balkans. A Discussion of Historiography. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcik. Vol. 25.) Leiden, Boston, Köln, 2002; p. 419.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle 45:1 (2003 [2004]) 1–24; p. 3. 3. j.

Özbaran, Salih: Yemen’den Basra’ya sınırdaki Osmanlı. Istanbul, 2004; p. 241, p. 316. 5. j., p. 316. 10. j., p. 336.

Peirce, Leslie: Changing Perceptions of the Ottoman Empire: The Early Centuries. In: Mediterranean Historical Review 19:1 (2004) 6–28; p. 21. (név szerinti említés), p. 27. 32. j.

Salzmann, Ariel: Tocqueville in the Ottoman Empire. Rival Paths to the Modern State. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 28.) Leiden, Boston, 2004; p. 213.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs Teréz Oborni Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005, 207–233; p. 210. 3. j.

Political Culture in Central Europe: 10th-20th Century. I. Ed. by Halina Manikowska – Jaroslav Pánek – Martin Holý. Praha, 2005; p. 336.

Severi, Bart: Representation and Self-Consciousness in 16th Century Habsburg Diplomacy in the Ottoman Empire. In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des Internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Wien, 22.–25. September 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Ergänzungsband, 48.) Hrsg. von Marlene Kurz – Martin Scheutz – Karl Vocelka – Thomas Winkelbauer. München, 2005, 281294; p. 283. 9. j.

Dankoff, Robert: An Ottoman Mentality. The World of Evliya Çelebi. With an Afterword by Gottfried Hagen. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 31.) Leiden–Boston: Brill, 2006; p. 62–63. 45. j.

Dankoff, Robert: An Ottoman Mentality. The World of Evliya Çelebi. With an Afterword by Gottfried Hagen. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 31.) Leiden–Boston: Brill, 2006; p. 262.

Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Budapest, 2007; p. 372.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York: Center for Hungarian Studies and Publications, 2009; p. 290. 20. j.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York: Center for Hungarian Studies and Publications, 2009; p. 290. 25. j.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York: Center for Hungarian Studies and Publications, 2009; p. 294. 20. j.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York: Center for Hungarian Studies and Publications, 2009; p. 295. 36. j.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York: Center for Hungarian Studies and Publications, 2009; p. 294. 39. j.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York: Center for Hungarian Studies and Publications, 2009; p. 295. 52. j.

Wheatcroft, Andrew: The Enemy at the Gate. Habsburgs, Ottomans, and the Battle for Europe. New York, Basic Books, 2008, XXVI + 339 old.; p. 313.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 227. 13. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 229. 2. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 229. 3. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 229. 11. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 229. 12. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 229. 18. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 231. 59. j.

Boom, Henk: Büyük Türk: Muhteşem Süleyman’ın izinden 1494–1566. (Tarih ve coğrafya dizisi, 81.) Çeviri: Lon Mutlu Briet–Gül Özlen. İstanbul: Kitapyayinevi, 2012, 330 old.; p. 317.

Making a Living on the Frontiers: Volunteers in the Sixteenth-Century Ottoman Army. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000, 229–263.

Moačanin, Nenad: Slavonija i Srijem u razdoblju osmanske vladavine. Slavonski Brod, 2001; p. XV.

Moačanin, Nenad: Defterology and Mythology. Ottoman Bosnia up to the Tanzimat. International Journal of Turkish Studies 10:1–2 (2004) 189–197; p. 191. 6. j.

Vatin, Nicolas: Un türbe sans maitre. Note sur la fondation et la destination du türbe de Soliman-le-Magnifique à Szigetvár. In: Turcica 37 (2005) 9–42; p. 20. 44. j.

Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007; p. 162. 12. j., p. 181. 248. j., p. 197.

Barkey, Karen: Empire of Difference: The Ottomans in Comparative Perspective. Cambridge, Cambridge University Press, 2008, XVI+342 old.; p. 90. 60. j.

Vatin, Nicolas: Egy türbe, amelyben nem nyugszik senki. Megjegyzések Nagy Szülejmán szigetvári sírkápolnájának alapításához és rendeltetéséhez. In: Keletkutatás 2008. tavasz–ősz, 53–72; p. 62. 44. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 229. 13. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 231. 63. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 354. 19. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York: Palgrave Macmillan, 2009; p. 391.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 142. 254. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 357.

Fodor Pál – Gerelyes Ibolya – Oborni Teréz – Pálffy Géza – Tomisa Ilona: Mindennapi élet (1526–1699). In: Magyar kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szent­péteri József. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 398–403.

Fodor Pál – Oborni Teréz – Pálffy Géza: Népesség, etnikumok (1526–1699). In: Magyar kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szent­péteri József. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 352–360.

Osmanlı Devleti’nin „hayat öyküsü” I. In: Török Füzetek 8:4 (2000) 10–12.

Osmanlılar ve Macaristan’da Hıristiyan tebaaları. In: Osmanlı devleti’nde din ve vicdan hürriyeti. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 33.) Ed. Azmi Özcan. Istanbul, 2000, 187–199.

Fodor Pál – Oborni Teréz – Pálffy Géza: Politika és hadügy a török korban (1526–1699). In: Magyar kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 7–47.

Preface. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000, IX–X.

Prelude to the Long War (1593–1606). Some Notes on the Ottoman Foreign Policy in 1591–1593. In: The Great Ottoman Turkish Civilization. I. Ed. by Güler Eren et alii. Istanbul, 2000, 297–301.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 45. 65. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 431.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 442.

Fodor Pál – Oborni Teréz – Pálffy Géza: Társadalomtörténet (1526–1699). In: Magyar kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szent­péteri József. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 86–94.

Fodor Pál – Oborni Teréz – Pálffy Géza: Település és lakóhely (1526–1699). In: Magyar kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szent­péteri József. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 341–344.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 24. Hrsg. von György Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2000, 296 old.; pp. 17–258.

2001

A Kelet-Mediterráneum oszmán védelmi rendszere a 16. század végén. In: Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001, 479–485.

A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Budapest, Balassi, 2001, 405 old.

Fehér Béla: Ismertetés in Magyar Nemzet 2001. április 28., p. 37.

Szulovszky János: „Az Oszmán-ház tündöklése és bukása”. Beszélgetés Fodor Pállal A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről (Bp., 2001) c. könyve megjelenése kapcsán. In: Magyar Nemzet 2001. május 3., p. 15.

Daniss Győző: „Elégették Mohamed koporsóját. Fegyver és ideológia a törökkel szemben és a török oldalán”. Beszélgetés Fodor Pállal A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről (Bp., 2001) c. könyve megjelenése kapcsán. In: Népszabadság 2001. május 18., p. 10.

Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés hadügyi rendeletei. In: Aetas 17:1 (2002) 5–14; p. 5. 1, j., p. 5. 2, j., p. 5. 3. j.

Kruppa Tamás (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. II. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig (1538–1571). II–V. könyv. Budapest, Kolozsvár, 2002; p. 349.

Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban. In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 117–145; p. 131. 59. j., p. 131. 60. j., p. 131. 61. j., p. 131. 62. j., p. 143. 119. j.

Tusor Péter – Török József: Az új vatikáni sorozatról, Artner Edgárról és okmánytáráról. In: Artner Edgar, „Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája” … Budapest, Róma, 2004, CLXXXIX–CCVI; p. CC. 44. j.

Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék, és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör, 1919-1920. Budapest, 2006; p. 415. 14. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006; p. 35. 15. j.

G. Etényi Nóra – Horn Ildikó – Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Budapest, 2006; p. 231.Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék, és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör, 1919-1920. Budapest, 2006; p. 415. 14. j.

Nagy Levente: Rebellis barbárok és nagylelkű hősök. Luigi Ferdinando Marsili nézetei a Habsburg és az Oszmán Birodalomról. In: Hadtörténelmi Közlemények 119:2 (2006) 303–328; p. 314. 44. j., p. 316. 48. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 376.

Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Budapest, 2007; p. 25. 46. j., p. 278.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1366. 81. j., p. 1391. 214. j., p. 1405. 267. j.

Trencsényi, Balázs – Apor, Péter: Fine-tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s. In: Narratives Unbound. Historical Studies in Post-communist Eastern Europe. Ed. by Sorin Antohi – Balázs Trencsényi – Péter Apor. Budapest, New York, 2007, 1–99; p. 68. 66. j., p. 81.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 39. 27. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 63. 74. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 351. 3. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 386. 156. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 71. 114. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 75. 132. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 454.

Ács Pál: „Pro Turcis” és „contra Turcos”. Kuriozitás, tudomány és spiritualizmus Johannes Löwenklau (1541–1594) török históriájában. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010, p. 79–94; p. 79. 4. j.

Ács Pál: „Pro Turcis” és „contra Turcos”. Kuriozitás, tudomány és spiritualizmus Johannes Löwenklau (1541–1594) török históriájában. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010, p. 79–94; p. 80. 8. j.

Ács Pál: „Pro Turcis” és „contra Turcos”. Kuriozitás, tudomány és spiritualizmus Johannes Löwenklau (1541–1594) török históriájában. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk Bubryák Orsolya. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010, p. 79–94; p. 89. 88. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 142. 412. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 158.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 18. 13. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p.; p. 18. 40. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p.; p. 32. 88. j.; p. 134.

Ágoston Gábor: Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. köt. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 59–73; p. 60. 4. j.

Ágoston Gábor: Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. köt. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 59–73; p. 61. 7. j.

Ágoston Gábor: Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. köt. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 59–73; p. 63. 9. j.

Hóvári János: Mohácstól Szigetvárig 1526–1566: Gyász és megdicsőülés a magyar történetírásban és nemzeti emlékezetben. In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1067–1073; p. 1073.

B Szabó János: Árpád honfoglalóinak 9–10. századi hatalmi szervezete steppetörténeti párhuzamok tükrében. In: Történelmi Szemle 58:3 (2016) 355–381; p. 361. 30. j.

Varga Szabolcs: Devictus vincit: A Magyar Királyság sorsfordulói a közép- és kora újkor határán (1439-1566) In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1030–1040; p. 1040.

„Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Szerkesztette Farkas Gábor Farkas –Szebelédi Zsolt – Varga Bernadett. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 336 p.; p. 258.

Az oszmán-törökök szerencsenapja: augusztus 29. In: Múlt-kor. Internetes folyóirat, 2001.

Osmanlı Devleti’nin „hayat öyküsü” II. In: Török Füzetek 9:1 (2001) 3–6.

Piracy, Ransom Slavery and Trade. French Participation in the Liberation of Ottoman Slaves from Malta during the 1620s. In: Turcica (Leuven) 33 (2001) 119–134.

Bosworth, Clifford Edmund: An Intrepid Scot: William Lithgow of Lanark Travels in the Ottomoan Lands, North Afrcia and Central Europe, 1609-21. Aldershot, Burlington, 2006; p. 100. 213. j.

Mossensohn, Miri Shefer: Medical Treatment in the Ottoman Navy in the Early Modern Period. In: Journal of the Economic and Social History of the Orient 50:4 (2007) pp. 542–568; p. 554. 37. j.

Some Notes on Ottoman Tax Farming in Hungary. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 54:4 (2001) 427–435.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, 2009; p. 352. 36. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, 2009; p. 353. 41. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, 2009; p. 353. 53. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, 2009; p. 382.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 94. 100. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

The Ottomans and their Christians in Hungary. In: Frontiers of Faith. Religious Exchange and the Constitution of Religious Identities 1400–1750. Ed. by Eszter Andor and István György Tóth. Budapest, 2001, 137–147.

Niederhauser Emil: Ismertetés in Klió 2001/3, p. 88.

Arens, Meinolf: Ismertetés in Ungarn Jahrbuch 26 (2002–2003) p. 394.

Herber, Charles J.: Ismertetés in Austrian History Jahrbuch 34 (2003) 327–328.

Džaja, Srećko M.: Ismertetés in Südost-Forschungen 61–62 (2002–2003) 460–461; p. 460.

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Budapest, 2002; p. 114. 328. j., p. 492.

Kaufmann, Thomas: Das Ende der Reformation. Magdeburgs “Herrgotts Kanzlei” (1548-1551/2). Tübingen, 2003; p. 287–288. 368. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005; p. 332.

Borromeo, Elisabetta: Voyageurs occidentaux dans l'Empire ottoman (1600-1644)‎. Volume I. Paris–Istanbul, 2007; p. 207. 60. j.

2002

Dávid Géza – Fodor Pál: Hungarian Studies in Ottoman History. In: The Ottomans and the Balkans. A Discussion of Historiography. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 25.) Ed. by Fikret Adanır and Suraiya Faroqhi. Leiden, Boston, Köln, 2002, 305–349.

Kayapınar, Levent: Ismertetés in Belleten 68:252 (2005) 588–589.

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004; p. 235., p. 264. 66. j., p. 265. 18. j., p. 269. 8. j., p. 269. 15. j., p. 273. 72. j.

Francisco, Adam: Martin Luther and Islam: a Study in Sixteenth-century Polemics and Apologetics. Leiden, 2007; p. 90.

Greer, Margaret Rich – Mignolo, Walter – Quilligan, Maureen (eds): Rereading the Black Legend: the Discourses of Religious and Racial Difference in the Renaissance Empires. Chicago, London, 2007; p. 414.

Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007, 185198; p. 193, p. 197. 25. j., p. 198. 26. j., p. 198. 33. j., p. 198. 35. j., p. 198. 38. j., p. 198. 39. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 230. 52. j.

Almond, Ian: Two Faiths, One Banner: When Muslims Marched with Christians across Europe’s Battlegrounds. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 2009, X + 246 old.; p. 231. 58. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 18. 30. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 31. 86. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 454.

Amedoski, Dragana–Petrović, Vladeta–Garić Petrović, Gordana: The Koznik District (Nâhiye) in Central Serbia in the Sixteenth Century: Settlements and Population Dynamics. International Journal of Turkish Studies 17 (2011) 1–19; p. 2. 3. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 10. 4. j.

Dávid Géza – Fodor Pál: Osmanlı tarihi ile ilgili Macaristan’daki çalışmalar ve bunların değerlendirmesi. In: XIII. Türk Tarih Kongresi. Ankara, 4–8 Ekim 1999. Kongreye sunulan bildiriler. I. cilt. Ankara, 2002, 303–345.

19. yüzyılın ilk yarısında Macaristan’da reform hareketleri ve 1848–49 ihtilali. In: Doğumunun 200. yıldönümünde Lajos Kossuth, 1848–49 Macar özgürlük mücadelesi ve Osmanlı–Macar ilişkileri sempozyumu. ... 15 Mart 2002, Kütahya. Editör: Celal İnan – Naciye Güngörmüş. Ankara, 2002, 43–53.

Fodor Pál – Sudár Balázs: Ali pasa házassági históriájának történeti háttere és török vonatkozásai. In: Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. Tudományos konferencia. Sátoraljaújhely, 1999. május 26–29. Budapest, 2002, 325–358. (Saját rész: 325–353, 358.)

Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. In: Hadtörténelmi Közlemények 115:2 (2002) 381–388; p. 381. 6. j., p. 382. 12. j.

Sz. Simon Éva: A hódoltsági török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. In: Századok 140:4 (2006) 1045–1060; p. 1045, 1. j.

Az Oszmán Birodalom születése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 159–174.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 338. 56. j., p. 434.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 141. 6. j., p. 143. 18. j.

Az oszmán-törökök szerencsenapja: augusztus 29. / Osmanlı Türklerinin uğurlu günü: 29 Ağustos. In: Félhold és kereszt. Konferencia és kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2001. október 17. / Hilal ve haç. Başkent Szabó Ervin Kütüphanesinde bilimsel konferans ve sergi. Budapest, 2002, 23–30/129–137.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 104.

Dávid Géza – Fodor Pál: Magyar ellenállás a török berendezkedéssel szemben. In: Keletkutatás 1996. ősz–2002. tavasz, 271–276.

Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből). In: Levéltári Közlemények 74: 1–2 (2003) 191–220; p. 191. 2. j.

Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek. Szerk. Buza János, Draskóczy István, J. Újváry Zsuzsanna.) Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 571 old.

Dominkovits Péter: Ismertetés in Levéltári Közlemények 74:1–2 (2003) 319–324.

The Organisation of Defence in the Eastern Mediterranean (End of the 16th Century). In: The Kapudan Pasha. His Office and His Domain. Ed. by Elisabeth Zachariadou. Rethymnon, 2002, 86–94.

Gürkan, Emrah Safa: The Efficacy of Ottoman Counter-intelligence in the 16th Century. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 65:1 (2012) 1–38; p. 16.

Gürkan, Emrah Safa: The Efficacy of Ottoman Counter-intelligence in the 16th Century. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 65:1 (2012) 1–38; p. 36.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 25. Hrsg. von György Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2002, 244 old.; pp. 16–216.

Üvejsz pasa hagyatéka. Pénzügypolitika, vagyonelkobzás és az oszmán hatalmi elit a 16. század végén. Történelmi Szemle 44:3–4 (2002 [2004]) 209–253.

Hegyi Klára: Adatok Szokollu Mustafa és Kara Üvejsz budai pasák konszolidációs kísérletéhez. In: Történelmi Szemle 54:2 (2012) 187–217; p. 189. 7. j.

Hegyi Klára: Adatok Szokollu Mustafa és Kara Üvejsz budai pasák konszolidációs kísérletéhez. In: Történelmi Szemle 54:2 (2012) 187–217; p. 204. 55. j.

Hegyi Klára – Fodor Pál: Megkésett ajándék Szakály Ferencnek. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Budapest, 2002, 13–14.

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában. Cumania 20 (2004) 5–112; p. 6. 9. j.

2003

Fodor Pál – Dávid Géza: Az oszmán hadsereg a zentai csata után (1697–1698). In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István – Vonyó József. Pécs, 2003, 111–128.

Dávid Géza – Fodor Pál: Ottoman Spy Reports from Hungary. In: Turcica et Islamica. Studi in memoria di Aldo Gallotta a cura di Ugo Marazzi. Volume I. Napoli, 2003, 121–131.

Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of OttomanHabsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007, 75103; p. 88. 33. j.

Gürkan, Emrah Safa: The Efficacy of Ottoman Counter-intelligence in the 16th Century. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 65:1 (2012) 1–38; p. 3.

Gürkan, Emrah Safa: The Efficacy of Ottoman Counter-intelligence in the 16th Century. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 65:1 (2012) 1–38; p. 36.

„A kincstár számára a hitetlen a leghasznosabb”. Az oszmánok magyarországi valláspolitikájáról. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Budapest, 2003, 88–99.

Tóth István György: Sarajevói dokumentum a pesti bosnyák ferencesekről (1664). Történelmi Szemle 44:1–2 (2002 [2003]) 115–133; p. 115. 2. j.

Tóth István György: A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi missziók 1622–1700. Századok 138:4 (2004) 843–892; p. 843. 3. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 264. 51. j., p. 376.

Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katolikus művelődés történetéből. Budapest, 2008; p. 248.

Abdurrahman Abdi pasa. In: Szürke eminenciások a magyar történelemben. Szerk. Szentpéteri József. Budapest, Kossuth, 2003, 70–71.

Budai pasa. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. I. Középkor és kora újkor. Aachen–Bylica. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2003, 470–473.

Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán. Scipione Bona és Marino Bucchia vállalkozásainak története és dokumentumai (1573–1595). Budapest, 2009; p. 51. 156. j.

The Impact of the Sixteenth–Century Ottoman–Persian Wars on Ottoman Policy in Central Europe. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba [2002]2003, 41–51.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 15. 5. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

Szakály Ferenc – Fodor Pál: A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Fegyvert s vitézt... A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Budapest, 2003, 61–80.

2004

Dávid Géza – Fodor Pál: Az oszmán timár-birtokos haderő nagysága és összetétele a XVII. század második felében. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 481–509.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények 117:2 (2004) 443–480, 118:3 (2005) 573–632; II. p. 598. 102. j., p. 599. 105. j., p. 599. 106. j., p. 600. 111. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 620.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1405. 268. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p.; p. 57. 180. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p.; p. 98. 324. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p. p. 99. 327. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p. p. 100. 329. j.

B. Szabó János: Mohács. Régi kérdések – új válaszok: A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Line Design, 2015, 143 p. p. 103. 339. j., p. 134.

Ágoston Gábor: Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. köt. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 59–73; p. 66. 23. j.

Ágoston Gábor: Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. köt. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 59–73; p. 67. 26. j.

„Hivatásos törökök” – „született törökök”. Hatalmi elit és társadalom a 15–17. századi Oszmán Birodalomban. Századok 138:4 (2004) 773–791.

Kármán Gábor: Harsányi Nagy Jakab változó török képe. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 121–139; p. 134. 12. j.

A 16. századi oszmán–perzsa háborúk hatása az oszmánok közép-európai politikájára. In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére. Szerk. Ötvös István. Piliscsaba, 2004, 19–30.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 386. 157. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 454.

A szimurg és a sárkány. Az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1533). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Budapest, 2004, 9–35.

Kovács Péter: Jajca 1464. évi ostroma. „Amikor a hollós nindzsák délre mentek büntetni a muzulmánt”. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 403–418; p. 403. 2. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006; p. 619.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. In: Pécsi Szemle 10 (2007) 14–27; p. 18. 22. j.

Papp Sándor: Ştefan cel Mare, Mátyás király és az Oszmán Birodalom. In: Hadtörténelmi Közlemények 121:2 (2008) 303–325; p. 318. 86. j.

Veszprémy László: Szabács ostroma (1475–1476). Hadtörténelmi Közlemények 122:1 (2009) 36–61; p. 37. 2. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 40. 30. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 454.

Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524). Máriabesnyő, Attraktor, 2014, 204 old.; p. 141. 14. j.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 64. 102. j.

Európa beteg embere, 1914–1915. Törökország belépése a háborúba. In: História 26:6–7 (2004) 30–32.

Evlia Cselebi. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. II. Calcagnini – Falkoner. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2004, 464–465.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 11. 1. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 158.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 104.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 20. 21. j.

Macaristan’a yönelik Osmanlı siyaseti, 1520–1541. In: İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Tarih Dergisi 40 (2004) 11–85.

Emecen, Feridun: A csata, amely a „Nagy Török” előtt megnyitotta a Magyar Alföldet Mohács, 1526. In: Mohács. Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006, 412434; p. 431. 6. j., p. 431. 9. j., p. 431. 10. j., p. 431. 13. j., p. 431. 23. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 14. 3. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 19. 15. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 226. 322. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 245. 388. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 247. 391. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul: Kitabevi, 2010; p. 357.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 389.

Afyoncu, Erhan: Tanzimat öncesi Osmanlı tarihi araştırma rehberi. İstanbul, Yeditepe, 2012, 562. old.; p. 442.

Emecen, Feridun M.: Osmanlı klasik çağında savaş. İstanbul, Timaş, 2010, 318 old.; p. 201. 4. j.

Emecen, Feridun M.: Osmanlı klasik çağında savaş. İstanbul, Timaş, 2010, 318 old.; p. 202. 8. j.

Emecen, Feridun M.: Osmanlı klasik çağında savaş. İstanbul, Timaş, 2010, 318 old.; p. 202. 10. j.

Emecen, Feridun M.: Osmanlı klasik çağında savaş. İstanbul, Timaş, 2010, 318 old.; p. 202. 13. j.

Emecen, Feridun M.: Osmanlı klasik çağında savaş. İstanbul, Timaş, 2010, 318 old.; p. 203. 24. j.

The Simurg and the Dragon. The Ottoman Empire and Hungary (1390–1533). In: Fight Against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16th Century. Ed. by István Zombori. Budapest, 2004, 9–35.

Kumrular, Özlem: Orta Avrupa’nın kaderini değiştiren savaş: Mohaç. Öncesi, sonrası ve Kastilya’da yankısı. In: Belleten 71: 261 (2007) 537–573; p. 537. 2. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 4. 4. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

2005

Dávid Géza – Fodor Pál: A Habsburg–magyar és az oszmán határvédelmi rendszerek Magyarországon. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2005, 151–159.

Dávid Géza – Fodor Pál: „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544–1545, 1552). / „Affairs of State Are Supreme”. The Orders of the Ottoman Imperial Council Pertaining to Hungary (1544–1545, 1552). (História könyvtár. Okmánytárak, 1.) Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2005, LXXXI + 757 old.

Földesi Margit: Ismertetés in Magyar Nemzet 2005. okt. 8., p. 35.

Varga Szabolcs: Ismertetés in Századok 140:2 (2006) 512–514.

Zimányi Vera: Ismertetés in Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2008, 201–202.

Gross, Lidia: Ismertetés in Yearbook of the „George Baritiu” Institute of History in Cluj-Napoca 47 (2008) 635.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 22. 11. j., p. 24. 18. j., p. 24. 19. j., p. 25. 23. j., p. 76. 5. j., p. 100. 53. j., p. 118. 30. j., p. 130. 66. j., p. 130. 67. j., p. 131. 70. j., p. 136. 90. j., p. 141. 103. j., p. 142. 110. j., p. 149. 144., p. 160. 164. j., p. 178. 17. j., p. 374.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. A budai vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 778. 1. j., p. 789. 1. j., p. 794. 2. j., p. 890. 5. j., p. 931. 3. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Budapest, 2007; p. 1351. 2. j., p. 1435. 3. j.

Sudár Balázs: A hódolt Pécs történetéhez. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 20. Pécs, 2007, 11–27; p. 11. 3. j., p. 24.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1359. 41. j.

Varga Szabolcs: Pécs kapcsolata a Dráván túli területekkel a 16. század első felében. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 20. Pécs, 2007, 29–55; p. 51.

Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. (Dél-Alföldi Évszázadok, 24.) Szeged, 2008; p. II. 2. j., p. II. 3. j.

Mujadžević, Dino: Mühimme defter iz 1552. – Osmanski izvor za povijest Slavonije i Srijema. In: Scrinia Slavonica 8 (2008) 399–427; p. 400–427: 45 irat horvát összefoglalója.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 68. 98. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 70. 106. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest: MTA TTI, 2010; p. 433.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York: Center for Hungarian Studies and Publications, 2009; p. 296. 60. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1023. 16. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1030. 33. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1034. 38. j.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1021. 28. j.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 17. 10. j.

B. Szabó János: Kinek példa – kinek tanulság. Szigetvár első oszmán-török ostroma és az 1555-1556. évi dél-dunántúli hadjáratok. In: Egy elfeledett ostrom emlékezete: Szigetvár, 1556. A kötetet összeállította és a jegyzeteket készítette Kasza Péter. … Szerkesztette Fodor Pál. Budapest: MTA BTK, 2016, 27–50; p. 32. 17. j.

Dávid Géza – Fodor Pál: Changes in the Structure and Strength of the Timariot Army from the Early Sixteenth to the End of the Seveteenth Century. In: Eurasian Studies 4:2 (2005) 157–188.

Ágoston, Gábor: Military Transformation in the Ottoman Empire and Russia, 1500–1800. In: Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History 12:2 (Spring 2011) 281–319; p. 308. 84. j.

Ágoston Gábor: Military Transformation in the Ottoman Empire and Russia, 1500–1800. In: Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History 12:2 (Spring 2011) 281–319; p. 308. 85. j.

Ágoston Gábor: Firearms and Military Adaptation: The Ottomans and the European Military Revolution, 1450–1800. In: Journal of World History 25:1 (2014) 85–124; p. 121. 75. j.

Ágoston Gábor: Firearms and Military Adaptation: The Ottomans and the European Military Revolution, 1450–1800. In: Journal of World History 25:1 (2014) 85–124; p. 123. 79. j.

Ágoston Gábor: The Impact of the Habsburg-Ottoman Wars: A Reassessment. In: Karin Sperl – Martin Scheutz – Arno Strohmeyer (Hg.), Die Schlacht von Mogersdorf/St. Gotthard und der Friede von Eisenburg/Vasvár 1664. Rahmenbedingungen, Akteure, Auswirkungen and Rezeption eines europäischen Ereignisses. Eisenstadt: Amt der Burgenländischen Landesregierung, 2016, 89–100; p. 99. 18. j.

Domokos György – Fodor Pál – Hegyi Klára – Pálffy Géza: A hódoltság kora. Szakkönyv- és tanulmánygyűjtemény a törökkor történelméből (CD-ROM) Budapest: Arcanum, 2005.

A magyarországi oszmán adóbérleti rendszerről. In: Történelmi Szemle 47:3–4 (2005 [2006]) 287–296.

Dávid Géza: Vámok és kincstári bevételek a temesvári vilájetben. Becskerek és Becse korai pénzügyi elszámolásai. In: Pénztörténet – Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Budapest, Miskolc: Mirio Kulturális BT, 2009, 77–98; p. 77. 2. j.

Dávid Géza: Vámok és kincstári bevételek a temesvári vilájetben. Becskerek és Becse korai pénzügyi elszámolásai. In: Pénztörténet – Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Budapest, Miskolc: Mirio Kulturális BT, 2009, 77–98; p. 79. 21. j.

Dávid Géza: Vámok és kincstári bevételek a temesvári vilájetben. Becskerek és Becse korai pénzügyi elszámolásai. In: Pénztörténet – Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Budapest, Miskolc: Mirio Kulturális BT, 2009, 77–98; p. 98.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Pécs: Pécs Története Alapítvány, 2010; p. 7. 2. j.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Pécs: Pécs Története Alapítvány, 2010; p. 8. 7. j.

A Rákóczi-szabadságharc és helye a magyar történelemben/Rákóczi özgürlük savaşı ve Macar tarihindeki yeri. In: II. Ferenc Rákóczi’nin hayatı ve Türkiye’deki sürgün günleri/II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja. Budapest–Tekirdağ: Magyar–Török Baráti Társaság–Tekirdağ Macar Dostluk Derneği, 2005, 74–91.

Seres István: Ismertetés in Hadtörténelmi Közlemények 119:2 (2006) 573.

Ibrahim Pecsevi. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. Halételek – Jordán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2005, 251–252.

2006

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 26. Hrsg. von Hatice Aynur – Pál Fodor – György Hazai – Barbara Kellner-Heinkele – Oktay Özel. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2006, 322 old.

Dávid Géza – Fodor Pál: Mühimme defterlerine göre Osmanlıların 16. yüzyıl Macaristan politikası. In: Uluslararası Türk arşivleri sempozyumu 17–19 Kasım 2005, İstanbul (tebliğler –tartışmalar / International Symposium on Turkish Archives 17–19 November 2005, Istanbul (Presentations & Discussions). İstanbul, 2006, 219–228.

A Bécsbe vezető út. Az oszmán nagyhatalom az 1520-as években. In: Mohács. (Nemzet és emlékezet) Szerk. B. Szabó János. Budapest, 2006, 387–409. (másodközlés)

I. Szulejmán, a Pompás és a Törvényhozó. In: Történelmi melléknevek. Egyetemes és magyar történelmi életrajzok. Szerk. Horváth Ilona. Budapest, 2006, 219–235.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007, 331–393; p. 351. 72. j., p. 375. 19. j.

Fülemile Ágnes: Az „odaliszk”. Egy orientalizáló képzőművészeti téma jelentésének és recepciójának változásai. In: Ethno-Lore. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Évkönyve XXXII. Szerk. Fülemile Ágnes – Ispán Ágota – Magyar Zoltán. Budapest: MTA BTK NTI, 2015, 69–144; p. 133.

Kereskedelem a hódoltságban. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. Jordánszky-kódex – kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2006, 320–323.

Közigazgatás [a hódoltságban]. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Kolostorhálózat – Lestyán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2006, 292–293.

Osmanlı tarihinde süreklilik ve değişim üzerinde düşünceler. In: Prof. Dr. Mübahat S. Kütükoğlu’na armağan. Ed. Zeynep Tarım Ertuğ. İstanbul, 2006, 207–220.

Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. (História könyvtár. Monográfiák, 21.) Budapest, MTA Történettudományi Intézete – Magyar-Török Baráti Társaság, 2006, 371 old

Hegyi Klára: Ismertetés in Századok 141:5 (2007) 1319–1323.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Budapest, 2007; p. 29. 31. j., p. 140. 100. j., p. 172. 193. j., p. 188. 38. j., p. 198. 51. j., p. 198. 52. j., p. 351. 275. j., p. 376.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. In: Levéltári Közlemények 78:2 (2007) 85–138; p. 123. 99. j.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). In: Századok 141:2 (2007) 1351–1406; p. 1382. 177. j.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari hadipénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. In: Levéltári Közlemények 78:2 (2007) 85–138; p. 123. 99. j.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari hadipénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. In: Levéltári Közlemények 78:2 (2007) 85–138; p. 133.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. In: Aetas 23:4 (2008) 140–157; p. 141. 5. j.

Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katolikus művelődés történetéből. Budapest, 2008; p. 248.

Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán. Scipione Bona és Marino Bucchia vállalkozásainak története és dokumentumai (1573–1595). Budapest, 2009; p. 55. 164. j.

Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Budapest, ELTE BTK, 2009, 163–174; p. 174. 51. j.

Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Budapest, ELTE BTK, 2009, 163–174; p. 174. 53. j.

Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Budapest, ELTE BTK, 2009, 163–174; p. 174. 54. j.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Pécs, 2010; p. 7. 2. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 183. 216. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 351. 3. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 386. 157. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010; p. 454.

Ágoston, Gábor: Empires and Warfare in East-Central Europe, 1550–1750: The Ottoman-Habsburg Rivalry and Military Transformation. In: European Warfare, 1350–1750. Ed. by Frank Tallett – D. J. B. Trim. Cambridge, Cambridge University Press, 2010, 110–134; p. 130. 39. j.

Ágoston, Gábor: Military Transformation in the Ottoman Empire and Russia, 1500–1800. In: Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History 12:2 (Spring 2011) 281–319; p. 308. 83. j.

Ágoston, Gábor: Military Transformation in the Ottoman Empire and Russia, 1500–1800. In: Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History 12:2 (Spring 2011) 281–319; p. 309. 90. j.

Hegyi Klára: Adatok Szokollu Mustafa és Kara Üvejsz budai pasák konszolidációs kísérletéhez. In: Történelmi Szemle 54:2 (2012) 187–217; p. 189. 8. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1028. 27. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1028. 27. j.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1027. 55. j.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság pénzügyei és hadi költségei a 16. század közepétől a 17. század első harmadáig. In: Történelmi Szemle 55:4 (2013) 541–568; p. 557. 50. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 13. 10. j.

Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Kolozsvár, Mega Kiadó, 2014, 181 old.; p. 82. 300. j.

Fodor Pál – Sudár Balázs: Ali Paşa’nın evlilik öyküsünün tarihsel geri planı ve Osmanlılarla ilgili yanları. In: Belleten 70:259 (2006) 963–1000. (Saját rész: 963–995.)

2007

Dávid Géza – Fodor Pál: From Philological to Historical Approach: Twentieth Century Hungarian Historiography of the Ottoman Empire. In: Vergangene Größe und Ohnmacht in Ostmitteleuropa: Repräsentationen imperialer Erfahrung in der Historiographie seit 1918 / Lost Greatness and Past Oppression in East Central Europe: Representations of the Imperial Experience in Historiography since 1918. Hrsg. von Frank Hadler – Mathias Mesenhöller. Leipzig, 2007, 147–158.

Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth Early Seventeenth Centuries).(The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Brill, 2007, XX+253 old.

Finkel, Caroline: Ismertetés in Journal of the Royal Asiatic Society (Third Series) 19 (2009) 385–387.

Erdem, Y. Hakan: Ismertetés in International Journal of Turkish Studies 15:1–2 (2009) 129–132.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 125. 195. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 347.

Smolarz, Elena: Ismertetés in Sehepunkte. Rezensionsjournal für die Geschichtswissenschaften 13. évf. (2013) 11. sz. [15.11.2013], URL: http://www.sehepunkte.de/2013/11/22879.html.

White, Joshua Michael: Ismertetés in New Middle Eastern Studies 2 (2012), http://www.brismes.ac.uk/nmes/archive/1081

Boom, Henk: Büyük Türk: Muhteşem Süleyman’ın izinden 1494–1566. (Tarih ve coğrafya dizisi, 81.) Çeviri: Lon Mutlu Briet–Gül Özlen. İstanbul: Kitapyayinevi, 2012, 330 old.; p. 316.

Adatok az 1596. évi egri (mezőkeresztesi) oszmán hadjárat költségeihez. In: Keletkutatás 2007, 59–68.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. In: Levéltári Közlemények 78:2 (2007) 85–138; p. 123. 99. j.

Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányoka hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Budapest, ELTE BTK, 2009, 163–174; p. 174. 54. j.

Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányoka hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Budapest, ELTE BTK, 2009, 163–174; p. 174. 55. j.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság pénzügyei és hadi költségei a 16. század közepétől a 17. század első harmadáig. In: Történelmi Szemle 55:4 (2013) 541–568; p. 557. 50. j.

Ajánlás. In: Luigi Ferdinando Marsigli: Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról. Fordította F. Molnár Mónika. Budapest, 2007, IX.

Fethullah Gülen mozgalma. In: Előadások a mai iszlám világáról. (Acta et Studia, V.) Szerk. Tüske László. Piliscsaba, 2007, 161–168.

Kicsi Valéria: Irányzatok a mai törökországi iszlámban. In: Törökország és az iszlám. Az iszlám szerepe Törökország EU-csatlakozásának megítélésben. Szerk. Vásáry István. Piliscsaba: Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 2008, p. 29–49; p. 47.

Három civilizáció ütközése, 1456. Az Oszmán Birodalom, Bizánc és a nyugati kereszténység. In: História 29:1 (2007) 3–10.

Cseh Valentin: Nándorfehárvár ostroma 1456. Keszthely, 2007; p. 233.

Hiúzprém és szántóföld: egy oszmán-török adóbérlő vagyona a 17. század elején. In: Történelmi Szemle 49:2 (2007) 205–225.

Introduction. In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth Early Seventeenth Centuries).(The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, 2007, XI–XX.

Maltese Pirates, Ottoman Captives and French Traders in the Early Seventeenth-Century Mediterranean. In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth Early Seventeenth Centuries).(The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, 2007, 221–237. (másodközlés)

Trade and Traders in Hungary in the Age of Ottoman Conquest: An Outline. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 60:1 (2007) 1–8.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 94. 100. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010; p. 357.

2008

„Minden helynek meg kell legyen a maga farkasa”. Írnoki szerepek a klasszikus oszmán korban (14–17. század). In: Keletkutatás 2008. tavasz–ősz, 39–51.

A dzsihád „íze”. A szent háború az iszlámban és a 14–17. századi Oszmán Birodalomban. In: História 30:4–5 (2008) 32–35.

A szimurg és a sárkány. Az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1526). In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Szerk. Veszprémy László. Budapest, 2008, 45–64. (címében változtatott másodközlés)

Veszprémy László: Szabács ostroma (1475–1476). Hadtörténelmi Közlemények 122:1 (2009) 36–61; p. 37. 2. j.

A török nemzettudat kialakulása. In: Törökország és az iszlám. Az iszlám szerepe Törökország EU-csatlakozásának megítélésében. (Acta et Studia, VII.) Szerk. Vásáry István. Piliscsaba, 2008, 11–27.

Az Oszmán Birodalom 1918 októberében. In: História 30:9 (2008) 37.

Előszó. In: Orientalista Nap 2005, 2007. Szerk. Birtalan Ágnes és Yamaji Masanori. Budapest, MTA Orientalisztikai Bizottság – ELTE Távol-keleti Intézet, 2008, 1.

Előszó/Önsöz. In: R. Várkonyi Ágnes, Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya”./İlona Zrínyi. „Avrupa’nın en cesur kadını”. Budapest, Magyar–Török Baráti Társaság, 2008, 8–11.

Írnokok és bürokrácia az Oszmán Birodalomban. In: História 30:1 (2008) 22–25.

Oszmán-török hadszervezet, hadviselés (14–17. sz.). In: Magyar művelődés­történeti lexikon. Középkor és kora újkor. VIII. Műhely – paleográfia. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2008, 388–401.

Sudár Balázs, A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban. (Humanizmus és reformáció, 29. Szerk. Jankovics József) Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 336 oldal. Ismertetés in Keletkutatás 2008. tavasz–ősz, 152–154.

The Ottoman Empire, Byzantium and Western Christianity. The Implications of the Siege of Belgrade, 1456. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 61:1–2 (2008) 43–51.

Mureşan, Dan Ioan: Teoctist i şi Ungerea domnească a lui Ştefan cel Mare. In: Românii in Europa medievală (intre orientul bizantin şi occidentul latin). Studii în onoarea Profesului Victor Spinei. Volum îngrijit de Dumitru Ţeicu – Ionel Cândea. Brăila, 2008, 303–416; p. 412. 330. j.

Szakály Ferenc – Fodor Pál: A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Szerk. Veszprémy László. Budapest, 2008, 65–94 (rövidített újraközlés).

2009

Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559–1560, 1564–1565). (História könyvtár. Okmánytárak, 6.) Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2009, XV + 383 old.

Schmidt Anikó: Ismertetés in Keletkutatás 2009. ősz, p. 144–146.

Jakó Klára: Moldva és Havasalföld szerepe Erdély portai kapcsolataiban. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 140–157; p. 155. 39. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 53. 90. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 103. 292. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 156.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1023. 16. j.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1021. 31. j.

Hancz Erika – Varga Szabolcs: Pécs mindennapjai a török félhold alatt. Pécs, Pannon Kultúra Alapítvány – Janus Pannonius Múzeum, 2013, 110 old.; p. 103.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 610.

Szirmay László: Török hétköznapok Veszprémben (1551–1566). In: Veszprémi Szemle 18:3 (42) (2016) 36–45; p. 42.

Szirmay László: Török hétköznapok Veszprémben (1551–1566). In: Veszprémi Szemle 18:3 (42) (2016) 36–45; p. 45. 27. j.

Előszó. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 40; Analecta Mediaevalia, III.) Szerk. Neumann Tibor és Rácz György. Budapest–Piliscsaba, 2009, 13–14.

Ottoman Warfare, 1300–1453. In: The Cambridge History of Turkey. Volume I. Byzantium to Turkey, 1071–1453. Ed. by Kate Fleet. Cambridge, 2009, 192–226.

Finkel, Caroline: Ismertetés in Journal of the Royal Asiatic Society (3rd series) 20:4 (2010) 537.

Zachariadou, Elizabeth A.: Ismertetés in Turkish Historical Review 1 (2010) 215–226; p. 224–225.

Ágoston, Gábor: The Ottomans: From Frontier Principality to Empire. In: The Practice of Strategy: From Alexander the Great to the Present. Ed. by John Andreas Olsen – Colin S. Gray. Oxford, New York, Oxford University Press, 2011, 105–131; p. 129. 16. j.

B. Szabó János: A huszita hadviselés hatása és adaptációja Kelet-Közép-Európában. In: „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából. Szerk. Bárány Attila – Pósán László. Debrecen, Printart-Press Kft, 2014, 432–441; p. 434. 12. j.

Oliver Jens Schmitt: Introduction: The Ottoman Conquest of the Balkans. Research Questions and Interpretations. In: Oliver Jens Schmitt (ed.), The Ottoman Conquest of the Balkans: Interpretations and Research Debates. Wien: Verlag der Österreicheschen Akademie der Wissenschaften, 2016, 7–45; p. 12. 14. j.

Állam és piac küzdelme: újabb adat az oszmán pénzrendszer zavarairól (1585). In: Pénztörténet – Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Budapest–Miskolc, 2009, 125–128.

Fur of Lynx and Arable Land: the Wealth of an Ottoman Tax Farmer in the Early Seventeenth Century. In: Oriens (Leiden) 37:1 (2009 [2010]) 191–208.

2010

Kisebbségek az Oszmán Birodalomban. In: Európa, nemzet, külpolitika. Tanulmányok Ádám Magda 85. születésnapjára. Szerk. Borhi László. Budapest, 2010, 53–59.

A váci „harmincad” és egy hódoltsági főember a 16. századból: Oszmán aga, cselebi és bég. In: Történelmi Szemle 52:3 (2010) 329–340.

B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai gyüttműködése (1571–1688). Kísérlet az erdélyi török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. In: Hadtörténelmi Közlemények 125:4 (2012) 1015–1050; p. 1032. 83. j.

Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek) Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014, 653 old.; p. 214.

A budai medresze és a lippai zarándok. Adatok a hódoltsági törökök szellemi és vallási életéről. In: Keletkutatás 2010. tavasz, 93–100.

Háború és béke az oszmán-török gondolkodásban. In: História 32:5 (2010) 16–18.

Hürrem és Máhidevran, avagy két ágyas harca a szultán szívéért és trónjáért. In: Hadtörténelmi Közlemények 123:4 (2010) 745–757.

Fülemile Ágnes: Az „odaliszk”. Egy orientalizáló képzőművészeti téma jelentésének és recepciójának változásai. In: Ethno-Lore. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Évkönyve XXXII. Szerk. Fülemile Ágnes – Ispán Ágota – Magyar Zoltán. Budapest: MTA BTK NTI, 2015, 69–144; p. 133.

Dávid Géza – Fodor Pál: Political, Military, Demographic, and Social Aspects of Ottoman Rule in Hungary. In: Exhibition on Ottoman Art. 16th–17th Century Ottoman Art and Achitecture in Hungary and in the Centre of the Empire. Ed. by Baha Tanman – V. Belgin Demirsar Arlı. İstanbul, 2010, 27–36.

Tabur. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. 39. İstanbul: Türkiye Diyanet Vakfı, 2010, 335–336.

Ekkehard Eickhoff: Velence, Bécs és a törökök. A nagy átalakulás Délkelet-Európában (1645–1700). Ford. Katona Tamás. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010. Szakmailag ellenőrizte: Fodor Pál

2011

Magyarok és törökök egymás szemével (identitások – ön- és ellenségképek – az elfogadástól a rokonszenvig). Bevezetés. In: Magyar Tudomány 172:4 (2011) 386–388.

Az oszmántól a törökig – a török nemzeti gondolat megszületése. In: Magyar Tudomány 172:4 (2011) 389–399.

A törökök magyar szemmel. In: Magyar Tudomány 172:4 (2011) 400–407.

Fodor Pál – Ivanics Mária – Sudár Balázs: A magyarok oszmán és török szemmel. In: Magyar Tudomány 172:4 (2011) 416–424.

Bizánc és az oszmán-török identitás. In: Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos – Izsák Lajos. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó – MTA Társadalomkutató Központ, 2011, 99–107.

„Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Szerkesztette Farkas Gábor Farkas –Szebelédi Zsolt – Varga Bernadett. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 336 p.; p. 263.

Dávid Géza – Fodor Pál: Osmanlı Tarihinde Macar Araştırmaları. In: Osmanlı ve Balkanlar. Bir Tarihyazımı Tartışması. Derleyenler [szerk.] Fikret Adanır – Suraiya Faroqhi. Çeviren [ford.] Beril İdemen. İstanbul: İletişim, 2011, 351–401.

Tatár marhakereskedelem a tizenöt éves háború idején. Keletkutatás 2011. tavasz, 145–147.

Evlia Cselebi, a világ török fölmérője. In: História 33:7 (2011) 26–29.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 11. 1. j.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, 2012, 178 old.; p. 159.

Evliya Çelebi, the Ottoman-Turkish Measurer of the World (Istanbul, 25 March 1611 – Cairo, 1684?). In: „Világok vándora voltam”. Evlia cselebi 400 éve született. (Tabáni füzetek, 8. ) Budapest: Tabán Társaság, 2011, 10–15.

Szakály Ferenc – Fodor Pál: A kenyérmezei csata (1479. október 13.) – Kenyérmező Muharebesi (13 Ekim 1479). In: History Studies 3:3 (2011) 449–491.

Telhis. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. 40. İstanbul: Türkiye Diyanet Vakfı, 2011, 402–404.

Az én hősöm: Apám nemzedéke. In: Múlt-kor 2011. tél, 138.

2012

Az oszmán-török identitás változásai (14–17. század). In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 13–39.

Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál – Székely Júlia. Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 40–49; p. 48. 24. j.

B. Szabó János–Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez. (I. rész). In: Századok 146:5 (2012) 1015–1048; p. 1028. 28. j.

Szebelédi Zsolt: Egy vérzivataros évszázad krónikája. In: Somogyi Ambrus, História magyar- és Erdélyország dolgairól. Az 1490-es évtől 1606-ig. 3-4. könyv. Máriabesenyő, Attraktor, 2013, 259 –275; p. 274. 4. j.

Die Kriegsfinanzierung des Osmanischen Reiches im ausgehenden 16. Jahrhundert. Dargestellt am Beispiel des Feldzuges von 1596. In: Das „Blut des Staatskörpers“. Historische Zeitschrift, Beiheft 56. Hrsg. von Peter Rauscher–Andrea Serles–Thomas Winkelbauer. München: Oldenbourg, 2012, 43–54.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság pénzügyei és hadi költségei a 16. század közepétől a 17. század első harmadáig. In: Történelmi Szemle 55:4 (2013) 541–568; p. 557. 50. j.

Királynék fogságban – Tinódi egy félreértett históriás énekéről. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna–Molnár Antal. Budapest–Győr: Magyar Országos Levéltár, 2012, 121–132.

Osmanlılar ve Savaş. In:Türkiye Tarihi, c. 1, Bizans’tan Türkiye’ye 1071–1453. Ed. Kate Fleet. İstanbul: Kitap Yayınevi, 2012, 243–282.

Kisebbségek az Oszmán Birodalomban. 14–20. század. In: História 34:8 (2012) 30–34.

Fénnyel átszőtt festészet / Painting in Light / Mit Licht durchwobene Malerei [Szakács Imre festészetéről]. In: Szakács Imre László: Fénnyel átszőve. [Szentendre]: Innoart Műhely–Galéria, 2012, 7–11, 12–16, 248–253.

Köszöntő [Hoppál Mihály munkássága]. In: Világügyelő. Tanulmányok Hoppál Mihály 70. születésnapjára. Szerk. Czövek Judit – Dyekiss Virág – Szilágyi Zsolt. Budapest: Magyar Vallástudományi Társaság, 2012, 9–14.

2013

Minorities in the Ottoman Empire. In: At the Gate of Modernism: Qajar Iran in the Nineteenth Century. (Acta et Studia, XII.) Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba: The Avicenna Institute of Modern Middle Eastern Studies, 2012 [2013], 21–29.

Az Oszmán Birodalom, Bizánc és a nyugati kereszténység. In: Európa védelmében. Kapisztrán Szent János és a nándorfehérvári diadal emlékezete. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára. Sorozatszerkesztő Veszprémy László.) Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2013, 9–14.

Hazai György – Fodor Pál: Vámbéry Ármin halálának századik évfordulóján. Bevezető. In: Magyar Tudomány 174:8 (2013) 898–899.

A török hagyaték: Magyarország Kelet és Nyugat között. In: Rubicon 24:9–10 (2013) 96–109.

Magyarország Kelet és Nyugat között: a török hagyaték. In: Az oszmán–magyar kényszerű együttélés és hozadéka. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Pliliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, 2013, 19–36.

Fülemile Ágnes: Az „odaliszk”. Egy orientalizáló képzőművészeti téma jelentésének és recepciójának változásai. In: Ethno-Lore. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Évkönyve XXXII. Szerk. Fülemile Ágnes – Ispán Ágota – Magyar Zoltán. Budapest: MTA BTK NTI, 2015, 69–144; p. 134.

Hungary between East and West: The Ottoman Turkish Legacy. In: More modoque. Die Wurzeln der europäischen Kultur und deren Rezeption im Orient und Okzident. Festschrift für Miklós Maróth zum siebzigsten Geburtstag. Herausgegeben von Pál Fodor – Gyula Mayer – Martina Monostori – Kornél Szovák und László Takács. Budapest, Forschungszentrum für Humanwissenschaften der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 2013, 399–419.

Mit kerestek itt a törökök 1552-ben? In: Múlt-kor 2013 nyár, 31–35.

Fodor Pál – Császtvay Tünde: Geyza Gárdonyi ve Eseri. In: Gárdonyi Géza: Eğri Yıldızları (Egri csillagok). Macarcadan çeviren: Erdal Salikoğlu. İstanbul, Pan Yayıncılık, 2013, 12–18.

Rendszerváltozás a tudományos életben. In: Magyar Nemzet 2013. november 20., p. 6.

Katona Tamás (1932–2013) ravatalánál. In: Történelmi Szemle55:4 (2013) 675–677.

2014

Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Tanulmányok az oszmán-török hatalom szerkezetéről és a magyar–török érintkezésekről. Budapest, MTA BTK, 2014, 448 old.

Csizmadia Péter: Ismertetés in Studiolo. A Kubinyi András Történész Műhely Folyóirata 2:3 (2015) 67–71.

Varga Szabolcs: Devictus vincit: A Magyar Királyság sorsfordulói a közép- és kora újkor határán (1439-1566) In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1030–1040; p. 1040.

Akıncı. In: The Encyclopaedia of Islam. Three. Ed. by Kate Fleet, Gudrun Krämer, Denis Matringe, John Nawas, and Everett Rowson. Leiden–Boston, Brill, 2014, 14–16.

Werbőczy, az államépítő és a politikus. In: A magyar jog fejlődésének fél évezrede. Szerkesztette Máthé Gábor. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014, 187–199.

Az oszmán hadszervezet a 15. század első felében. In: „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából. Szerkesztette Bárány Attila – Pósán László. Debrecen, Printart-Press Kft, 2014, 418–425.

Hürrem és Máhidevrán. Két ágyas harca a szultán szívéért és trónjáért. In: Rubicon 25:10 (2014) 4–19.

Identitás és elitváltás az Oszmán Birodalomban. In: Rubicon 25:10 (2014) 32–35.

A Topkapi Szeráj. In: Rubicon 25:10 (2014) 37–39.

Janicsárok, szpáhik, akindzsik. Az oszmán-török hadszervezet, hadviselés. In: Rubicon 25:10 (2014) 48–59.

A zsákmány. In: Rubicon 25:10 (2014) 60–61.

Török kifejezések szótára. In: Rubicon 25:10 (2014) 69.

Császtvay Tünde – Fodor Pál: Gárdonyi Géza és műve. In: Magyar Tudomány 175:7 (2014) 828–831.

Tudomány és hagyományőrzés – Konferenciamegnyitó. MTA Székház, 2013. április 17. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. (MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorzatszerkesztők: Vásáry István – Fodor Pál) Szerk. Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna. Budapest, MTA BTK, 2014, 7–8.

Beköszöntő. In: A honfoglalók viselete. (Magyar őstörténet, 1.) Szerk. Sudár Balázs – Petkes Zsolt. Budapest, Helikon, 2014, 7–8.

Előszó. In: Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron. Mediterrán és Balkán Fórum. VIII. évfolyam – Különszám. Szerk. Pap Norbert. Pécs, 2014, 7–10.

Eckhard Leuschner and Thomas Wünsch (szerk.): Das Bild des Feindes. Konstruktion von Antagonismen und Kulturtransfer im Zeitalter der Türkenkriege: Ostmitteleuropa, Italien und Osmanisches Reich. Berlin, Gebr. Mann Verlag, 2013, 512 old. Ismertetés in Renaissance Quarterly 67:2 (2014) 615–616.

2015

The Unbearable Weight of Empire: The Ottomans in Central Europe – A Failed Attempt at Universal Monarchy (1390–1566). Budapest, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Scienes, 2015, 175 old.

Hóvári János: Mohácstól Szigetvárig 1526-1566: Gyász és megdicsőülés a magyar történetírásban és nemzeti emlékezetben. In: Magyar Tudomány 177: 9 (2016) 1067–1073; p. 1073.

B. Szabó János: Kinek példa – kinek tanulság. Szigetvár első oszmán-török ostroma és az 1555-1556. évi dél-dunántúli hadjáratok. In: Egy elfeledett ostrom emlékezete: Szigetvár, 1556. A kötetet összeállította és a jegyzeteket készítette Kasza Péter. … Szerkesztette Fodor Pál. Budapest: MTA BTK, 2016, 27–50; p. 31. 15. j.

B. Szabó János: Kinek példa – kinek tanulság. Szigetvár első oszmán-török ostroma és az 1555-1556. évi dél-dunántúli hadjáratok. In: Egy elfeledett ostrom emlékezete: Szigetvár, 1556. A kötetet összeállította és a jegyzeteket készítette Kasza Péter. … Szerkesztette Fodor Pál. Budapest: MTA BTK, 2016, 27–50; p. 32. 17. j.

Nadluczki Ciężar Imperium. Osmanie w Europie Środkowej – Nieudana próba stworzenia monarchii uniwersalnej (1390–1566).Tlumaczenie: Piotr Tafilowski. Oświęcim, Napóleon V, 2015, 117 old.

Byzantine Legacies in Ottoman Identity. In: Opuscula György Hazai Dicata. Beiträge zum Deutsch-Ungarischen Workshop aus Anlass des 80. Geburtstages von György Hazai. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, Band 19.) Hg. von Barbara Kellner-Heinkele – Simone-Christiane Raschmann. Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2015, 93–108.

La Hongrie entre Orient et Occident: l’héritage turc. In: Histoire, Economie et Société 34:3 (2015) 19–35.

Dávid Géza – Fodor Pál: La Hongrie ottomane. In: Dictionnaire de l’Empire ottoman XVe-XXe siècle.Sous la diréction de François Georgeon, Nicolas Vatin, Gilles Veinstein. Paris, Arthème Fayard, 2015, 569–573.

Dzsihad: a szent háború évszázadai. In: Rubicon 26:2 (2015) 20–29.

A törvény és a lélek forradalma. In: Építőkövek. Huszonkettedik könyv 2015. Szerk. Smuk András. Bécs–Szombathely, Európa Club, B.K.L. Kiadó, 2015, 9–20.

Indirizzi di saluto. In: L’eredità classica nella cultura italiana e ungherese del Novocento dalle Avanguardie al Postmoderno. (Rivista di Studi Ungheresi – Supplemento al n. 13/2014) A cura di Péter Sárközy. Roma, Sapienza Università Editrice, 2015, 19–21.

R. Várkonyi Ágnes. In: Magyar Tudomány 176:3 (2015) 366–368.

Szentpéteri József köszöntése. In: …in nostra lingua Hringe nominant. Tanulmányok Szentpéteri József 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Balogh Csilla – Petkes Zsolt – Sudár Balázs – Zsidai Zsuzsannna. Budapest–Kecskemét, MTA BTK, Kecskeméti Katona József Múzeum, 2015, 9–10.

A keresztes szolidaritás alkonya. In: Erdélyi Riport 2015.05.24. online cikk (http://erdelyiriport.ro/interju/a-keresztes-szolidaritas-alkonya) (interjú)

Köszöntő. In: Archaeologia és műtörténet. Tanulmányok Rómer Flóris munkásságáról születésének 200. évfordulóján. Szerk. Kerny Terézia és Mikó Árpád. Budapest, MTA BTK, 2015, 7–9.

2016

İmparatorluk Olmanın Dayanılmaz Ağırlıgı. İstanbul: YeditepeYayınevi, 2016, 189 old.

Army, Ottoman (eighth-eleventh/fourteenth-seventeenth centuries). In: The Encyclopaedia of Islam. Three.Edited by Kate Fleet, Gudrun Krämer, Denis Matringe, John Nawas, and Everett Rowson. Leiden–Boston: Brill, 2016, 33–43.

Az oszmánok és Európa: néhány szó az újabb oszmanisztikai kutatásokról. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. kötet. Szerk. Horn Ildikó – Lauter Éva – Várkonyi Gábor – Hiller István – Szirtes Zsófia – Balogh Zsuzsanna – Pásztor Katalin – Tamás Máté. Budapest, L’Harmattan, 2016, 49–58.

Szigetvár, 1566. In: Móser Zoltán: A voltat nézni kegyelmesen. Budapest, Napkút Kiadó, 2016, 58–63 (magyar), 65–70 (horvát), 71–77 (török), 79–85 (angol).

Fodor Pál–Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halála. Történelmi Szemle 58:2 (2016) 181–201.

Hollók évadja. Gondolatok a mohácsi csatáról és következményeiről. In: „Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 7–17.

Ibrahim Pecsevi leírása a mohácsi csatáról és II. Lajos király haláláról. In: „Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 233–256.

Fodor Pál–Pap Norbert–Kitanics Máté: Szulejmán szultán elveszett zarándok­városa. In: Rubicon 27:5–6 (2016) 158–161.

A bólogató, halott szultán. Mikor halt meg Szulejmán? In: Múlt-kor. Történelmi Magazin 2016 nyár, 51–53.

A nagyszerű hódító. In: Múlt-kor. Történelmi Magazin 2016 nyár, 53.

Hóvári János–Fodor Pál: Szigetvár 1566. évi ostroma, Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halála 450 év távlatában. Bevezetés. In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1026–1029.

Szigetvár 1566. évi ostroma: az előzményektől a következményekig. In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1041–1047.

Fodor Pál–Pap Norbert: Szulejmán szultán szigetvári sírkápolnája nyomában. In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1041–1047.

A szigetvári ostromtól az oszmán emléktürbéig. Szulejmán szultán halála. In: Élet és Tudomány 71:36 (2016) 1126–1128.

Egy elfeledett ostrom emlékezete: Szigetvár, 1556. A kötetet összeállította és a jegyzeteket készítette Kasza Péter. … Szerkesztette Fodor Pál. Budapest, MTA BTK, 2016, 197 old.

Három nemzedék – hét rendszer. In: Historia est lux veritatis. Szakály Sándor köszöntése 60. születésnapján. I. kötet. Főszerkesztő: Marinovich Endre. Szerkesztette: Anka László – Hollósi Gábor – Tóth Eszter Zsófia – Ujváry Gábor. Budapest, Veritas, Magyar Napló, 2016, 63–65.

Opening address [at the 21st Symposium of the Comité International des Études Pré-Ottoman et Ottoman (CIEPO) held in Budapest, 7–11 October 2014]. In: Archivum Ottomanicum 33 (2016) 13–14.

Előszó. In: Via Sancti Martini. Szent Márton útja térben és időben. Szerkesztette Tóth Ferenc és Zágorhidi Czigány Balázs. Budapest, MTA BTK, Budapest, 2016, 7–9.

Hommage à Jakó Zsigmond. In: Jakó Zsigmond: Írás, levéltár, társadalom. Tanulmányok és források Erdély történelméhez. Szerkesztők: Dáné Veronika –Fejér Tamás – Jakó Klára. Budapest, MTA BTK TTI, 2016, VII–IX.

A magyar nem hagyja, hogy megverjék. In: Pesti Műsor 71:8 (2016) 10. (Interjú Szigetvár ostromáról, a török hódításról.)

La Hongrie face aux Turcs. Entretien avec Pál Fodor. Propos recueillis par Éric Mousson-Lestang. In: La Nouvelle Revue de’Histoire 87 (novembre-décembre 2016) 36–38. (Interjú a török hódítás koráról).

Closing Remarks. In: European Remembrance Symposium of European Institutions Dealing with 20th-Century History. Lectures, Discussions, Commentaries. Warsaw: European Network Remembrance and Solidarity, 2016, 263–267.

Fodor Pál – Fodor Gábor: Giriş/Bevezető. In: Arşiv belgelerine göre Osmanlıdan günümüze Tür–Macar ilişkileri/Török–Magyar kapcsolatok az Oszmán Birodalomtól napjainkig a levéltári dokumentumok tükrében. İstanbul: Başbakanlık Devlet Arşivleri Müdürlüğü, 2016, IX–XII.

Fodor Pál könyvei

Könyvek

Szerkesztett kötetek

Kereső a cikkek címében