IMG 61212020. augusztus 29-én délelőtt a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a csata 494. évfordulóján tartottak ünnepséget, amelyen részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál és az intézmény több munkatársa is. A program keretében több intézményvezető, illetve kutató is aláírta a „Mohács 500” kiáltványt, amelyben közösen javasolják, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsák nemzeti emlékévvé.

A mohácsi csata idei emléknapjának délutánján a város Kanizsai Dorottya Múzeumában tartották a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program könyvbemutatóját, amelynek során a projekt legfontosabb kutatási eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.

 

Fodor Pál a rendezvény végén így foglalta össze a Moháccsal kapcsolatos kutatások eddigi eredményeit és legfontosabb célját:

„Nagyon sok kutatót sikerült a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet”-projektbe bevonnunk az évek során, és nem titok, hogy időnként komoly viták voltak még a kutatócsoporton belül is. De most, elnézve ezt a tekintélyt parancsoló, mindössze két és fél év alatt kihozott könyvmennyiséget itt, az asztalon, azt mondom: megérte. Köszönet érte mindazoknak, akik csak egy sorral is hozzájárultak a megszületésükhöz.  

DSC 006323

Tudnunk kell, hogy Mohácsnál nemcsak Magyarország első dicsőséges ötszáz éve veszett el, hanem egy olyan út is, amely egy másfajta Közép–Európa felé vezethetett volna. Amikor Mohácson gondolkodunk, ezt nagyon erősen szem előtt kell tartanunk. A projektünk nemzetköziesítésével és közép-európai dimenziókra való kiterjesztésével fel tudjuk mutatni a sorstársaknak, hogy nem csak mi vesztettünk Mohácsnál. Ez a feladatunk, sőt a kötelességünk 2026-ig, és azután is.”

Az emléknapról készült teljes beszámoló itt olvasható.

a nemzet emlekezete kiallitas megnyito lzs 28Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára új kiállításának megnyitójára 2020. augusztus 24-én került sor a Bécsi kapu téri épületben. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című, panorámavetítéssel kísért tárlat a 21. század interaktív eszközeit felhasználva mutatja be a magyar állam fennállásának ezer évét. A rendezvény egyik megnyitóbeszédét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) főigazgatója, Fodor Pál tartotta, aki kiemelte: „az itt látható dokumentumokból is leszűrhető tanulságokkal felvértezve az a feladatunk, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához, s ne engedjünk se az alkotmányosságból, se az önkormányzatból, vagyis a magyar külső és belső szuverenitásból.” Fodor Pál beszédének teljes szövegét az alábbiakban olvashatják

A kiállítás megnyitójáról szóló cikk itt olvasható.

KT emlekmu 2019 05 19 kis01 1.kisebbA „Valló Andor” álnéven publikáló szerző 2020. augusztus 14-én a Válasz Online-on jelentette meg a Trianon-emlékműről szóló írását, amelyben súlyos kritikával illette az emlékmű koncepcióját, leginkább az 1913. évi helységnévtár alapul vételét a helynevek felsorolásában. Az emlékmű koncepciójának kialakításában részt vettek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének (BTK TTI) munkatársai, akik fontosnak tartják, hogy a Válasz Online olvasóit tájékoztassák az 1913. évi helynévtár használatának okairól. Demeter Gábor, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK TTI tudományos tanácsadója és Molnár Antal, a BTK TTI igazgatója és tudományos tanácsadója 2020. augusztus 19-én megjelentették válaszukat, amely itt olvasható.

rkmohcs B1Örök Mohács – Szövegek és értelmezések címmel megjelent a Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet-sorozat legújabb kötete B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztésében. Hasonlóan a sorozat 2019-ben kiadott első kötetéhez (Több mint egy csata: Mohács), ezúttal sem csupán egy nap történetéről olvashatunk, hanem a csatához vezető időszakról és 1526. augusztus 29. utótörténetéről is. Mindezt a korabeli és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül, amelyek jelentős része most először olvasható magyarul.

A kötethez Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója írt előszót, amelyben kiemeli:

„»Mohács« örök. Viszonyítási pontja, örök keserve, örök »gombóca« minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve, és időről időre egy-egy váratlan hullám ismét a felszínre löki, hogy az akkor élő és múltjával szembenéző nemzedék is számot adhasson a maga Mohács-képéről.

Az érdeklődési hullámokat többnyire a történészszakma új felfedezései, meglátásai indítják el, de megesik, hogy szakmán kívüli »beszólások« váltanak ki a szélesebb közvéleményt is elérő vitákat. Mohács három egymásba fonódó történet. Nemcsak vagy nem is elsősorban az 1526. augusztus 29-én délután megvívott csata története, hanem jóval több annál. Egyrészt a csatához vezető, azt megelőző – változó hosszúságú, de javarészt mégis a Jagellók országlásához kötött – kor története. Másrészt a csata máig nyúló utótörténete, tele egymással perlekedő értelmezésekkel és ideológiai konstrukciókkal.Ezt a három történetet próbálom röviden összefoglalni abból a nem szokatlan néző pontból, hogy mi is veszett Mohácsnál. És még azt is – ami egyeseknek talán meglepő lesz –, hogy mit vesztettek Mohácsnál a győztes oszmán-törökök.”

Bővebben: btk.mta.hu

Turbek fel boritoTurbék. Szulejmán Szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Fodor Pál új kötete.

Azon a helyen, ahol Szigetvár 1566. évi ostroma idején a szultán sátrát felverték és ahol a vár elfoglalása előtt néhány órával elhunyt uralkodó holtteste 42 napig feküdt a földben, az 1570-es évek közepén emléktürbét (sírkápolnát) építettek Szulejmán tiszteletére. Hamarosan újabb épületeket (mecsetet, derviskolostort, kaszárnyát, védőpalánkot) emeltek körülötte, és az egykori táborhelyből az oszmán világ egyik kedvelt kegy- és zarándokhelye lett.

Az oszmán-törökök kiverése után a kegyhely elpusztult, de a helyiek sokáig emlékeztek rá, s jószerivel csak a huszadik században felejtették el, hol is volt egykor. Az utóbbi évek történeti, történeti földrajzi, geofizikai, környezettörténeti kutatásai és régészeti ásatásai nyomán ez a maga korában különleges hely egyre jobban feltárulkozik előttünk.

A „Türbeváros” létrehozásának körülményeibe, működésébe és mindennapi életébe nyújtanak betekintést azok a 16–17. századi oszmán-török források, amelyek a kötetben eredetiben és magyar fordításban olvashatók. A bevezető tanulmány a „Türbeváros” létesítésével és további sorsával kapcsolatos ismereteket összegzi.

Bővebben: btk.mta.hu

A kötet címnegyede itt, a tartalomjegyzéke itt érhető el.

A kötet rövidesen megvásárolható lesz a Penna Könyvesboltban (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), és megrendelhető lesz a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.

Fodor Pál könyvei

Könyvek

Szerkesztett kötetek

Kereső a cikkek címében