Turbek fel boritoTurbék. Szulejmán Szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Fodor Pál új kötete.

Azon a helyen, ahol Szigetvár 1566. évi ostroma idején a szultán sátrát felverték és ahol a vár elfoglalása előtt néhány órával elhunyt uralkodó holtteste 42 napig feküdt a földben, az 1570-es évek közepén emléktürbét (sírkápolnát) építettek Szulejmán tiszteletére. Hamarosan újabb épületeket (mecsetet, derviskolostort, kaszárnyát, védőpalánkot) emeltek körülötte, és az egykori táborhelyből az oszmán világ egyik kedvelt kegy- és zarándokhelye lett.

Az oszmán-törökök kiverése után a kegyhely elpusztult, de a helyiek sokáig emlékeztek rá, s jószerivel csak a huszadik században felejtették el, hol is volt egykor. Az utóbbi évek történeti, történeti földrajzi, geofizikai, környezettörténeti kutatásai és régészeti ásatásai nyomán ez a maga korában különleges hely egyre jobban feltárulkozik előttünk.

A „Türbeváros” létrehozásának körülményeibe, működésébe és mindennapi életébe nyújtanak betekintést azok a 16–17. századi oszmán-török források, amelyek a kötetben eredetiben és magyar fordításban olvashatók. A bevezető tanulmány a „Türbeváros” létesítésével és további sorsával kapcsolatos ismereteket összegzi.

Bővebben: btk.mta.hu

A kötet címnegyede itt, a tartalomjegyzéke itt érhető el.

A kötet rövidesen megvásárolható lesz a Penna Könyvesboltban (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), és megrendelhető lesz a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.

Fodor Pal boritoMagyarság és bölcsészettudomány. Beszédek, esszék, interjúk, megemlékezések, vallomások (2011–2020) címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál új kötete.

„A kötet esszéi többnyire olyan beszédeken alapulnak, amelyeket az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a magyar bölcsészettudomány és szellemi élet egyik fellegvárának főigazgatójaként tartottam, s nemcsak szűk szakmai közegben, hanem sokszor országos nyilvánosság előtt. Ebben az értelemben a szövegek nemcsak az én töprengéseimről árulkodnak, hanem az általam vezetett intézményről is. Azt nem mondhatom, hogy tükrözik annak életét, mert az olyan gazdag és sokrétű, hogy arra háromszor ennyi beszéd sem volna elegendő. Talán megfelelőbb az a kép, hogy ablakot nyitnak erre az elképesztően tehetséges, termékeny és elkötelezett kutatóközösségre; ízelítőt adnak abból, hogy mi mindennel foglalkoznak a központ hét tagintézetének munkatársai, s hogy mi is az a valódi »magyarságkutatás«. Mert a mi szellemi műhelyünk ezt végzi felelősségteljesen, a legmagasabb színvonalon és nemzetközileg versenyképesen. Iszonyatos súly egy ilyen kutatóhely vezetőjének lenni. Ha úgy tetszik, olvassák ezt a kötetet úgy, mint a főigazgató »igazoló jelentését« arról, miként próbálta teljesíteni reprezentációs kötelességeinek egyik legfontosabb részét.”

A kötet tartalomjegyzéke itt eléhető.

A kötet rövidesen megvásárolható lesz a Penna Könyvesboltban (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), és megrendelhető lesz a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.

FP Mohacs Rubicon„Mohács” örök. Örök viszonyítási pontja, örök keserve, örök „gombóca” minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve, és időről időre egy-egy váratlan hullám ismét a felszínre löki, hogy az akkor élő és múltjával szembenéző nemzedék számot adhasson a maga Mohács-képéről.

Az érdeklődési hullámokat többnyire a történészszakma új felfedezései, meglátásai indítják el, de megesik, hogy szakmán kívüli „beszólások” váltanak ki a szélesebb közvéleményt is elérő vitákat.

Mohács három egymásba fonódó történet. Nemcsak vagy nem is elsősorban az 1526. augusztus 29-én délután megvívott csata története, hanem jóval több annál. Egyrészt a csatához vezető, azt megelőző – változó hosszúságú, de javarészt mégis a Jagellók országlásához kötött – kor története. Másrészt a csata máig nyúló utótörténete, tele egymással perlekedő értelmezésekkel és ideológiai konstrukciókkal.

Fodor Pál ezt a három történetet próbálja röviden összefoglalni abból a nem szokatlan nézőpontból, hogy mi is veszett Mohácsnál. És még azt is – ami egyeseknek talán meglepő lesz –, hogy mit vesztettek Mohácsnál a győztes oszmán-törökök.

A cikk a legújabb Rubiconban folytatódik. Keresse 2020/1. Mohácstól Budáig számot az újságárusoknál!

Fodor Pal Hadak utjanFodor Pál köszöntőbeszéde a „Hadak útján”: A népvándorláskor fiatal kutatóinak 29. konferenciáján.

Tisztelt Elnök úr, tisztelt kollégák, kedves vendégek, hölgyeim és uraim! A házigazda BTK nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm önöket a „Hadak útján”: A népvándorláskor fiatal kutatóinak 29. konferenciáján, amelyet ezúttal a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszéke közösen szervezett és rendez meg november 15-én és 16-án.

A fiatal népvándorlás koros kutatók (régészek, történészek, antropológusok, zoológusok, néprajzosok) nemzedéki alapon szerveződő rendezvénysorozata 1990-ben Szentesen kezdődött, s egyetlen esztendő (2009) kivételével rendszeresen és azóta sem csökkenő érdeklődés közepette tartották meg.

Az elhatározás egyfajta generációs dacból született, melynek háttérében az önazonosság megtalálása és az önismeret elmélyítésének igénye húzódott meg; s ami legalább ennyire fontos volt: hogy számukra is legyen hely a Nap alatt. Ez a törekvés persze elmondható minden kutatási terület mindenkori ifjú törökjeire – ahogyan példaként szolgáltak az őskoros, a római koros és a középkori kutatásokat folytató társaik számára is. De említhetem a fiatal doktoranduszok napjainkban divatos különféle szerveződéseit és publikációs fórumait is.

Fodor Palİlber Ortaylı történész, több neves török egyetem professzora, a mai török kulturális közélet egyik legismertebb alakja, kiemelt rendezvények ünnepelt szónoka, ismeretterjesztő tévésorozatok sztárja a Hürriyet című napilapban október 20-án közölt cikkében Fodor Pál munkásságáról írt:

Nemzedékünk és a turkológiai-oszmanisztikai kutatások terén kivételes magyar tudományos élet ragyogó történésze. A tudományterület másik fontos kutatójával, Dávid Gézával együtt számos kiváló munkát adott közre.

Fodor Pál könyvei

Könyvek

Szerkesztett kötetek

Kereső a cikkek címében