„A múltunkat jobban megismerni, önismeretünket és identitásunkat is szilárdabb alapokra helyezni”
Fodor Pál köszöntőbeszéde a „Hadak útján”: A népvándorláskor fiatal kutatóinak 29. konferenciáján.
Tisztelt Elnök úr, tisztelt kollégák, kedves vendégek, hölgyeim és uraim! A házigazda BTK nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm önöket a „Hadak útján”: A népvándorláskor fiatal kutatóinak 29. konferenciáján, amelyet ezúttal a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszéke közösen szervezett és rendez meg november 15-én és 16-án.
A fiatal népvándorlás koros kutatók (régészek, történészek, antropológusok, zoológusok, néprajzosok) nemzedéki alapon szerveződő rendezvénysorozata 1990-ben Szentesen kezdődött, s egyetlen esztendő (2009) kivételével rendszeresen és azóta sem csökkenő érdeklődés közepette tartották meg.
Az elhatározás egyfajta generációs dacból született, melynek háttérében az önazonosság megtalálása és az önismeret elmélyítésének igénye húzódott meg; s ami legalább ennyire fontos volt: hogy számukra is legyen hely a Nap alatt. Ez a törekvés persze elmondható minden kutatási terület mindenkori ifjú törökjeire – ahogyan példaként szolgáltak az őskoros, a római koros és a középkori kutatásokat folytató társaik számára is. De említhetem a fiatal doktoranduszok napjainkban divatos különféle szerveződéseit és publikációs fórumait is.